hirdetés
2024. április. 25., csütörtök - Márk.

Hol marad a híres magyar borúlátás?...

Meglepő, hogyan kezeljük a pandémiás időszakot

Noha az emberek több mint felét érintette negatívan a koronavírus-járvány, észrevesszük annak pozitív hatásait is – mutatott rá az NN Biztosító kutatása. A megkérdezettek válaszaiból kitűnik, a bizonytalanságot éljük meg a legrosszabbul, ugyanakkor az összezártság közelebb hozta egymáshoz a családokat, sőt a hobbijainkra és az önfejlesztésre is több időt szentelünk. Igaz, ehhez szükséges az anyagi biztonság megléte is.

A magyarok csaknem fele (49 százalék) igyekszik a lehetőségekhez képest megőrizni a járvány előtti életmódját, ám 71 százalékuk saját bevallása szerint szabálykövető, és tiszteletben tartja a járványvédelmi intézkedéseket – derül ki az NN Biztosító kutatásából*. A válaszokból így messze nem az a népvélekedés látszik, miszerint a magyarok pusztán csak át akarják vészelni valahogy a járványt, sőt, a legtöbben aktívan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy mindez milyen hatással volt és lesz az életükre. A megkérdezettek 55 százaléka mondta azt, hogy negatívan érintette a világban kialakult helyzet, ugyanakkor 45 százalék legalább egy olyan pozitív változást is kiemelt a saját életében, amely a korlátozások következtében alakult ki. A sokszor borúlátónak elkönyvelt magyar lakosság tehát még ebben a helyzetben is meglátja a jót.

Kevesebb pénz, több szabadidő

Miközben a kutatásban résztvevők közül minden harmadik embernek (33%) megcsappant a háztartásszintű jövedelme, illetve 37 százaléknak a megtakarításra fordítható eszközei is csökkentek a járvány megjelenése óta, sokan számoltak be a szabadidejük, a sportolásra és a családra fordítható idejük növekedéséről. A családdal töltött órák száma tavasz óta minden negyedik megkérdezett esetében emelkedett, amit háromnegyedük kifejezetten pozitív változásként élt meg.

Emellett a válaszadók 17 százaléka számolt be arról, hogy több lett a szabadideje, amit kétharmaduk örömmel érzékelt (szemben a negatívan érintett 9 százalékkal). A válaszok alapján a felszabadult időt is sokan tudják értékesen magukra fordítani: 11 százalék mondta, hogy többet sportol és edz, illetve 24 százalék tanult meg valami újat, sajátított el új készséget a járvány kezdete óta. Ehhez kapcsolódóan ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a válaszadók negyede úgy érzi, egészségtudatosabb lett a járvány alatt.

...És a felszabadult időt jobban is tudjuk értékelni

Nemcsak több időt tudunk azonban a szeretteinkkel és a hobbinkkal tölteni, de jobban is értékeljük ezeket a jó perceket, órákat. 47, illetve 42 százaléka mondta a megkérdezetteknek, hogy a járvány óta jobban értékeli a szeretteivel vagy a szabadban töltött időt.

A megkérdezettek 64 százaléka mondta nekünk, hogy a bizonytalanság viseli meg leginkább a járványidőszakban. Ezért nagyon fontos, hogy tovább erősítsük az öngondoskodás üzenetét, hogy lehetőségeihez mérten mindenki igyekezzen bebiztosítani magát és családját a váratlan helyzetekre– mondta a kutatás kapcsán Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja.

Öngondoskodás

A karantén időszakában az összezártságról a megkérdezettek 33 százalékának volt pozitív élménye, míg 20 százalékuk inkább negatívan élte meg azt. A járvány okozta változásokat a megkérdezettek háromnegyede-négyötöde tartósnak gondolja. A járvány kitörése óta a 24–59 éveseknek nőtt a pénzügyi tudatossága: 50 százalékukban felmerült a kiadásaik racionalizálása, minden második megkérdezett pedig komolyan kalkulál valamilyen rendszeres megtakarítás elindításával. Az egzisztenciális visszaesést megélők elsősorban kiadásaikat próbálták meg csökkenteni, harmaduk hozzányúlt a nem lekötött tartalékához, azonban csupán 8 százalék nyúlt hozzá a hosszabb távú megtakarításaihoz. A megkérdezettek 72 százaléka szerint a rugalmasság segít túlélni a járványhelyzetet, de 71 százalékuk szerint a több megtakarítás és az anyagi biztonság is ilyen: a megkérdezettek 17 százalékának segített, míg 54 százalék érzi úgy, hogy segített volna.

* A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2020 szeptemberében a 24–59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.

(forrás: HRPWR)
hirdetés

Könyveink