hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Járulékcsökkentésről döntöttek

Meddőségről, cukorbetegségről - napirend előtt

A meddő párok támogatásáról és cukorbetegségről is szó volt kedden napirend előtt a Parlamentben, járulékcsökkentésről is döntöttek a képviselők.

MSZP: a meddő párok nem bíznak az állami intézményekben

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint az egyik legnagyobb és legsúlyosabb probléma Magyarországon a népességfogyás és az, hogy sok pár meddő, a kormányra azonban nem lehet azt mondani, hogy családbarát. Minden ötödik, azaz kétszázezer magyar pár meddő – mondta, hozzátette: a kormánynak helyén kellene kezelnie a problémát. Felsorolta, mely állami intézmények kaptak plusztámogatást és arra hívta fel a figyelmet, hogy a meddő párok több mint 80 százaléka magánklinikára megy, mert nincs meg a bizodalma az állami intézményekben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában szóvá tette, mit vett el az MSZP-SZDSZ-kormány a családoktól. A lombikprogramról közölte, a kormánynak az a célja, hogy az állami kapacitások bővítésével minél több pár hozzáférjen ehhez a lehetőséghez. Ha ötmilliárd forint közpénzt szánnak erre a célra, akkor azt nem a magánszolgáltatóknak juttatják, hiszen vannak kiváló állami klinikák.

Fidesz: köszönet a cukorbetegekkel foglalkozó civil szervezeteknek

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a november 14-i nemzetközi diabétesz világnap alkalmából arról beszélt, hogy ma Magyarországon több mint 770 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de összesen akár 1,2 millió embert érinthet a betegség, köztük olyanokat, akik nem is tudják, hogy cukorbetegek. A képviselő a kormány egészséges életmód elősegítése érdekében tett lépéseit, így például mindennapos testnevelés és a közétkeztetési reform bevezetését méltatta, valamint megköszönte azon civil szervezetek munkáját, akik kiemelkedően sokat tesznek a cukorbetegekért.

Rétvári Bence államtitkár a kormány cukorbetegeket támogató intézkedései közé sorolta többek között az emelt összegű családi pótlékot, az 55 százalékos gyógyszertámogatást, az egészségügy termékdíj bevezetését, az iskolai mintamenza programot, valamint a tornaterem- és tanuszoda-építési programot.

Csökkentették a szociális hozzájárulási adót

Az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb jogszabályok módosítását. A képviselők 146 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett szavazták meg a kormány javaslatát. Jövő év január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Ezért készült két új törvény az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról.

Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt, ezeket a módosításokat tartalmazza a most elfogadott törvény. A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel.

Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet.

Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament. 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra. A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.

 

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink