hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Külföldön gyógyulhatnak az egészséges gazdagok

A magyarok 10 százaléka gyógyíttatná magát külföldön, de a kint dolgozók közül csak kevesen rendelkeznek társadalombiztosítással – derült ki egy keddi sajtóbeszélgetésen.

Ha jövőre nem dől el, 2018-ig biztosan nem kerül szóba, miként vállalhatnak szerepet a magán egészségbiztosítók az ellátásban – jósolta a MediHelp magán egészségbiztosító üzletfejlesztési igazgatója, Kovács András azon a keddi sajtóbeszélgetésen, ahol azt is elmondta, támogatnak minden olyan lobbi tevékenységet, ami a nagyobb szerepvállalást célozza. Így például egyetértett Lantos Gabriellának azzal a kijelentésével, amely a Medical Tribune „Kitörési pontok a magyar egészségügyben” című, múlt heti konferenciáján hangzott el, miszerint egy maximált járulékfizetés mellett magánbiztosítással fedezhetnék az emberek egészségügyi kiadásaikat, azzal a megszorítással, hogy csak az köthetne magánbiztosítást, aki fizeti a járulékot is. Kovács András azt is kiemelte, minél többeknek van magánbiztosítása, amellyel a magánszolgáltatóknál vehetik igénybe az ellátást, annál rövidebbek lesznek a várólisták a közfinanszírozott kórházakban.

Bár Magyarországon az EU átlag duplája a megbetegedések aránya, a KSH adatai szerint pedig átlagosan 24 napot töltenek évente betegállományban a magyarok, az egészségügyre fordított, egy főre jutó állami kiadás csupán harmada a németországinak, az OECD adatai szerint a 3. legkevesebb az unió országai közül. Az állami intézményekben ezért hosszúak a várólisták, rosszak az ellátási- és munka körülmények. A GKI Gazdaságkutató által készített 2014-es reprezentatív felmérés szerint a 18 és 60 év közöttieknek csupán a negyede elégedett az állami egészségüggyel, a megkérdezettek fele kész lenne fizetni a magánellátásért. Egy tavaszi Szinapszis-kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a nagyvárosi középosztálybeliek 59%-a inkább magánszolgáltatóhoz fordul, ha orvosra van szüksége, mindennek köszönhetően a magánrendelők forgalma akár 15-20 százalékkal is gyarapodhat évente. Ugyanakkor a hazai magánellátó hálózat hiányos, míg a járóbeteg-ellátásban szinte teljes egészében lefedett, a kórházi szolgáltatások terén sok a fehér folt – mondta Kovács András. Hozzátette azt is, a szolgáltatások elsősorban Budapesten és az egyetemi városokban érhetőek el, a fővárosi magánkórházak száma várhatóan nő, de Debrecenben is épül már egy 21 ágyas magán fekvőbeteg-ellátó.

Mindössze húszezren kérnek társadalombiztosítási számot Angliában évente, annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint mintegy 300 ezer magyar él a szigetországban. Azok a munkavállalók, akik nem itthon élnek, de csak itt fizetik a járulékot, csupán sürgősségi ellátásra jogosultak külföldön, így minden más orvosi ellátásért haza kell utazniuk. A foglaljorovost.hu adatai szerint a nagyobb iskolai szünetek idején, és karácsony előtt kiugróan megnő a magánorvosi szolgáltatásokat igénybevevők száma Magyarországon. Ahhoz, hogy a dolgozó a befogadó országban fizethessen társadalombiztosítást, legális munkahely szükséges. A közegészségügy színvonala mind kevésbé kielégítő, a magánszolgáltatások pedig Nyugat-Európában nagyon drágák. Nagy-Britanniában egy térdprotézis-műtét 11500 font (kb. 5 millió forint), egy CT-vizsgálat ára pedig 600 font (kb. 250 ezer forint).

Harmincezer

A publikált piaci becslések szerint Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra fordított magánkiadások elérik a 30-50 milliárd forintot. A hazai betegségbiztosítási piac bevétele 2014-ben a MABISZ adatai szerint 7,6 milliárd forintot tett ki és 30 ezer szerződést tartottak nyilván.

A magyarok tíz százaléka gondolkodik azon, hogy valamely egészségügyi problémáját külföldön gyógyíttassa, a MediHelp új konstrukciója nekik kínál megoldást, elsősorban az itthon élő felső középosztály és a külföldön dolgozó magyarokat célozva. Az egészségbiztosítás nem intézményhez kötött, a biztosított Magyarországon vagy az unióban, illetve összesen 190 országában megkötések nélkül választhat orvost (egy meghatározott kezelési költségmaximumig), bármilyen egészségügyi problémájával a szervátültetéstől a krónikus ellátásig, állandó lakhelyétől függetlenül. A sajtóbeszélgetésen kiderült az is, hogy a biztosítás megkötése előtt kockázati kérdőívet töltetnek ki a páciensekkel, majd az itt adott válaszokat mérlegelve szerződnek az ügyféllel. Olyan meglévő krónikus betegségek esetén, mint például a diabétesz, a biztosítás nem vonatkozik az alapbetegséggel összefüggő közvetlen és közvetett szövődményekre, így például az érszűkület, vagy a szemproblémák kezelésére.

 

hirdetés

Könyveink