hirdetés
2019. június. 18., kedd - Arnold, Levente.
hirdetés

Kórházi fertőzések: életmentő adatok

A fertőzésekről árulkodó adatok nyilvánossá tétele mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés, írja a Magyar Hang.

hirdetés

A kórházi infekciókról szóló adatok elhallgatása mint cseppben a tenger, úgy mutatja meg a rossz beidegződéseket az egészségügyben. Nyugat-európai tapasztalatok sora mutatja azt, hogy a transzparencia megteremtésével elkezd javulni a kórházi szolgáltatások színvonala, hiszen kialakul egy verseny a páciensekért és ezzel párhuzamosan a jobb finanszírozásért – véli Hegedűs Zsolt ortopédsebész. A bő tíz év után Nagy-Britanniából hazatérő orvos szerint kulcskérdés az adatok begyűjtése, értelmezése és nyilvánossá tétele. Példaként hozta fel Svédországot, ahol a különböző intézményekben infarktussal kezelt betegek felépülésével kapcsolatos statisztikákat tették nyomon követhetővé, s pusztán ennek következtében jelentősen (20–40 százalékban) nőtt a szakmailag elfogadott legjobb gyakorlatok alkalmazása – ezáltal jelentősen csökkent az elhalálozások száma.

Álláspontja szerint transzparencia nélkül – mint azt a sok évtizedes gyakorlat is mutatja – önthetünk bármennyit a rendszerbe, sem a felügyeleti szervek, sem döntéshozók nem tudhatják, valójában hasznosulnak-e a rendelkezésre bocsátott források, és nem mellesleg ők sem számon kérhetők, így nem igazán motiváltak. Az adatok nyilvánossá tétele tehát mind a szolgáltatás színvonala, mind pedig a gazdálkodás szempontjából kulcskérdés.

Huszonöt éves lemaradásban vagyunk: Angliában minden kórház alapvető eredményei nyilvánosak.

– Ennek eredményeként a beteg nem mások ajánlata vagy az ismeretség alapján választ kórházat vagy orvost, hanem objektív adatok és fogyasztói visszajelzések alapján – fejtette ki a Magyar Hangnak Hegedűs Zsolt, aki szerint ha egy egészségügyi miniszter célul tűzné ki az adatok transzparenciájának, tehát az adatok rendszerezésének, feldolgozásának és publikálási lehetőségeinek megteremtését, azzal többet tenne az egészségügyért, mint a rendszerváltás óta bárki. Enélkül ugyanis átfogó reformról sincs értelme beszélni, mert csak ötletszerű tüneti kezelésekre van mód.

A szervezeti kultúra részének kellene lennie a kézfertőtlenítésnek, amelyet nemhogy a betegek és látogatóik, hanem sokszor még a nővérek, orvosok is elmulasztanak. Ha az alkoholos kézfertőtlenítő használata általános volna, sok milliárd forint lenne megspórolható. Becslések szerint a kórházi fertőzések 33–50 százaléka megelőzhető lehetne a helyes kézfertőtlenítés betartásával.

(forrás: Magyar Hang)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink