Kiültek értük

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség érintetteinek döntő többsége is a fiatal, aktív, munkaképes népességből kerül ki, de gyulladásos bélbetegség (IBD) egyre gyakrabban, az esetek mintegy 15 százalékában jelenik meg már gyermekkorban – emlékeztet közleményében az egyesület. –  Jellemzője a súlyos hasmenés, ami kiváltképp a colitis ulcerosa esetében véres székletet jelent, ugyanis a betegség velejárója a vastagbél fekélyes gyulladása. A következmények: vérszegénység, vashiány, gyengeség, étvágytalanság, súlyosabb esetekben láz, fogyás. A Crohn-betegség viszont nem csak a vastagbelet, hanem a gyomor-bélhuzam egészét képes megbetegíteni, így gyakran keltheti vakbél-gyulladás gyanúját, ha az első tünetek súlyosak. Okozhat a belek között összenövéseket, az összegabalyodott belek falai pedig egymásba szakadhatnak, akár bélelzáródást képezve. A Crohn-betegség tünetei a hasmenés (mely jóval ritkábban véres, mint az előző betegség esetében), hasi fájdalom, láz, gyengeség, étvágytalanság, fogyás.   

Az IBD-re jellemző, hogy panaszos és panaszmentes időszakok váltják egymást. Panaszos periódus idején a betegek életvitele teljesen megváltozik, a toalett-függőség – az átlagoshoz képest akár húszsorosára is nőhet naponta a vécéhasználat gyakorisága ilyenkor – és egyéb jellemzők okán nehezebben jutnak el munkahelyükre, vagy az iskolába, valamint szociális életük is megsínyli ezt az időszakot.

Bár a teljes gyógyulás még nem lehetséges, a betegek elérhetik a tünetmentes állapotot a gasztroenterológus szakemberek illetve az IBD centrumok segítségével. A gondozás testreszabott, konstans terápiát jelent, amihez elengedhetetlen kialakítani egy jó kapcsolatot a beteg és az orvos között, emellett a betegeknek szükségük van a közvetlen környezetük, valamint a társadalom megértésére és támogatására is. A panaszok intim természete miatt ugyanis gyakori az érintetteknél a szégyenérzet, ezért legtöbbször titkolják betegségüket, környezetükben inkább rejtőzködnek, mint segítséget kérnek. 

A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete éppen azért indította kampányát, hogy oldja ezt az elszigeteltséget. A fotósorozaton ismert emberek mellett a betegség érintettjei és felnőtt illetve gyerek gasztroenterológus orvosok is szerepelnek. A közleményén idézi dr. Miheller Pált, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Colon szekciójának elnökét, aki azért vállalta a részvételt e sajátos fotózáson, hogy felhívja  a figyelmet: „kis családi, munkahelyi vagy éppen társadalmi segítséggel a gyulladásos bélbetegségben szenvedők is egyenrangú tagjai lehetnek a közösségüknek".

A betegségről többet is megtudhat az egyesület honlapján.