hirdetés
2024. április. 25., csütörtök - Márk.

Egészségpolitika

Kilencéves hűségnyilatkozattal kezd ősztől a szakorvosjelölt

2009. július 13. 12:01
Nyomtatás  
Ősztől már új rendszerben indul a rezidensképzés Magyarországon. A változások nem okoztak osztatlan örömöt, hiszen „hűségnyilatkozatra” kötelezik a doktorjelölteket.

Az új rezidensi rendszer kétségtelenül legvitatottabb eleme a szakorvosjelöltek röghöz kötése. A kezdő orvosnak ugyanis szerződésben kell vállalnia, hogy szakorvosi kinevezése után még négy évig Magyarországon dolgozik a szakmájában. Ezalatt nem dolgozhat hazai magánklinikán sem, csak állami, közfinanszírozott kórházban.

Sarnyi Ákos, a PTE ÁOK Hallgatói Önkormányzatának elnöke az új rendelkezésből a tömeges pályaelhagyást és az orvosok tovább növekvő külföldi emigrációját olvassa ki. Következésképpen néhány év alatt kritikussá válik a hazai orvoshiány. Sarnyi maga is ősztől lép a rezidensek közé, tehát jól tájékozott. Mint mondta, a képzéssel, annak felkínált lehetőségeivel semmi baja nem lenne – hiszen az világszínvonalú –, csak a hozzá kapcsolt anyagi és erkölcsi megbecsüléssel. A rezidens felelősségteljes munkát végez, kórházban, klinikán a betegágynál dolgozik, s ezért ügyelettel együtt 110–120 ezer forintos bért kap. Ha pedig öt év után szakorvossá lesz, dolgozhat 129 ezer forint bruttóért, merthogy ennyi jár. Ha nem tetszik, vissza kell fizetnie a szakképzés költségét.

A pécsi orvostanhallgatók között a közelmúltban készített felmérésük beszédes: ha a kezdő orvosbér havi nettó 200 ezer, a szakorvosi bér pedig 400 ezer lenne, a hallgatók fele sem kívánkozna külföldre, a további 30 százalék is csak 1–2 évre, tapasztalatszerzésre. Arra a kérdésre pedig, hogy „újrakezdené-e az egyetemet a jelenlegi feltételek mellett”, a hatodévesek 61 százaléka nemmel válaszolt.

Sarnyi szerint a „rezidenstörvény” rávilágít a magyar egészségügy jelenlegi helyzetére. S nem kéne kilencéves hűségnyilatkozatot tennie senkinek, ha az orvos munkáját az értékén fizetnék meg.

 

Hogy állunk itthon?
A kezdő szakorvos 129 ezer forint bruttót kap. Egyetemi adjunktusnál ez már 250 ezer bruttóra ugrik, docensnél 350 ezerre, professzornál pedig 450 ezerre. Egy „átlagorvos”, nettója 140-150 ezer forint. Ez az életpályamodell, amiből kiolvasható, hogy „paraszolvenciára” ítélt a magyar egészségügy. A hiányszakma pedig azért hiányszakma, (kórboncnok, aneszteziológos), mert ott nincs hálapénz.

Ki fogja eldönteni, melyek a hiányszakmák?
Dr. Ertl Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Szak- és Továbbképző Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy az új rezidensképzési rendszer részben jobb, mint a korábbi. Hiszen kórházi gyakorlatot biztosít, ami elméletileg „beteggel való találkozást” jelenthet. Ám az orvosi egyetemeken végzők fele kaphat államilag finanszírozott központi gyakornoki állást. Mi lesz a többiekkel? A jelenlegi fizetések mellett a rezidens a béréből nem tudná fedezni. Jó, hogy a hiányszakmáknál a havi 90–110 ezer forintos rezidensi fizetést megfejelik 60–80 ezerrel. De elég-e ennyi, és ki fogja eldönteni, hogy melyik a hiányszakma? Ugyanis más Kisvárdán mint Győrben. Végül, mennyit kell majd visszafizetnie a külföldre távozónak, hiszen a képzés öt esztendeje alatt keményen dolgozott.

Ötmilliós büntetés
A rendelet szerint a képzés után külföldre távozó szakorvosnak a képzése költségeinek fejében maximum 5 millió forintot kell visszafizetnie, akár részletben is. Egy szakorvos teljes képzése a minisztérium adatai szerint 6,8–15,2 millió forint, attól függően, hogy milyen szakmáról van szó. De mennyi az ötmillió? Nos, ennyit öt hónap alatt meg lehet keresni Norvégiában, Svédországban vagy Angliában.

 

Kozma Ferenc, Dunántúli Napló Online

 
az 'eü-gazdaság' rovat további cikkei
 

cimkék
hirdetés

Könyveink

 
Tovább a bolthoz