Jakab: Ez a vírus is be fog épülni a normális fertőzési sorba

Valóban lecsengőben van a koronavírus-járvány, vagy ez csak a látszat?

Annak ellenére hogy mindig vannak esetszámok – és valóban, ez hol emelkedik, hol csökken –, azt prognosztizálom, hogy az elkövetkező, nyári hónapokban a nagy meleg, az UV-sugárzás, a napsugárzás nem a légúti megbetegedéseknek fog kedvezni. Azt hiszem, hogy azt nem fogjuk elérni, hogy ne legyen egyetlen fertőzött sem Magyarországon, csak jóval alacsonyabb lesz az arányuk. Aztán hogy ősszel mi lesz, azt meglátjuk. Azt vallom, hogy ez a vírus is be fog épülni a normális palettába, abba a fertőzési sorba, amely ősszel, illetve tél idején támad minket, és felső légúti fertőzést okoz. Hasonlóan az influenzához, ez is szórványos, időközben kisebb-nagyobb járványokat előidéző fertőző betegséggé fog átalakulni, és hozzá kell szoknunk.

A 2020-as letaglózó járványra tehát már nem kell számítanunk?

Ezt sem lehet megjósolni. A koronavírus nagyon változatos, tehát nagyon változatos formában jelenhet meg. Látjuk, hogy különböző variánsok jelennek meg szerte a világon. Ha a kevésbé átoltott ázsiai vagy afrikai területekről egy olyan variáns üti fel a fejét, és érkezik Európába, amely súlyosabb, akkor nem biztos, hogy a meglévő és megszerzett védettségünk tökéletesen helyt fog állni. Olyan horderejű járványra, mint amikor az emberiség teljesen védtelen volt ezzel a kórokozóval szemben, nem kell számítani. Mostanra már nagyon sokan átvészeltük a fertőzést. Ez hosszú távú védettséget nem eredményez, de nagyon sokan megkapták a koronavírus elleni oltást, ami előnyt jelenthet.

(...)

Mi lehet a felkészülés módja? Nyilvánvaló, hogy a félelem nem megoldás, az sem megoldás, hogy ugyanúgy éljük az életünket, de az sem megoldás, hogy mindent megváltoztatunk magunk körül. 

Én nem az egészségüggyel kezdeném, hanem a kutatással. Nagyon komoly kutatási tőkét és pénzt kell allokálni és biztosítani arra, hogy az ilyen fertőző betegségek kutatásával és a járványok kialakulásának kutatásával foglalkozó, akár virológiai, akár epidemiológiai kutatócsoportokat támogassák. A megelőzés a kulcsszó minden esetben. Amikor már kezelni kell valamit, az már baj.

Megelőzni kell. A megelőzésnek pedig az egyértelmű útja az, hogy igenis időt, energiát és pénzt kell fordítani azokra a kutatásokra, amelyek ezeket a potenciálisan nagy világjárványokat okozó vagy okozható vírusokat vizsgálják. Ez egy nagyon fontos dolog. Ezekre különböző nemzetközi és remélhetőleg hazai programok is épülnek, ezeket a kutatócsoportokat támogatni kell, hiszen ez a kulcs. Csak az ellen tudunk védekezni, amit ismerünk, az ismeretlent pedig meg kell ismernünk ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni.

Mi lehet a kívánatos modell akár a magyar egészségügyben, akár a világban arra, hogy fel tudjunk  készülni  a járványokra?

Az egészségügynek is fel kellett készülnie és be kellett rendezkednie egy másfajta kezelésre. Igenis el kell érnünk azt a világot, ahol legalább a nagyobb klinikai központoknak van olyan részük, van olyan szárnyuk – mondjuk egy épületnek, egy osztálynak –, ahol fertőző betegségekben szenvedő emberek kezelésére izolált módon és elkülönítve van lehetőség. Nem azt mondom, hogy ennek az osztálynak mindig így kell működnie, de ha szükség van rá, akkor pillanatok alatt át tud állni, és fertőző betegségekben szenvedőket el tud különíteni izolált módon. Az egészségügynek is egy kicsit másfajta szemléletre kell átállnia.

Mindemellett amit kiemelkedően fontosnak tartok, az az utánpótlás-nevelés. A Nemzeti Laboratóriumban, Pécsett mi is keményen dolgozunk azon, hogy hazai szakembereket képezzünk, virológusokat, mikrobiológusokat. Látszik, hogy erre igen nagy igény van, és sajnos azt kell mondanom, hogy a jövőben igen sok munkájuk lesz.

A teljes interjút az Index közli.