hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Az egyeztetés hiánya megkeseríti a szakdolgozók életét

Milyen tiltakozási lehetőségek maradtak? – kérdezte a Mérce Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetőjét.

Másfél év telt el az új egészségügyi szolgálati jogviszony hatályba lépése óta, a sietős tempójú törvényhozás és az érintettekkel való egyeztetés hiánya azonban még ma is megkeseríti az egészségügyi szakdolgozók életét. Hogy milyen közhangulat uralkodik az egészségügyben, mi (nem) változott a választások után, és milyen tiltakozási lehetőségei maradtak a szakdolgozóknak, arról Soós Adriannát, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetőjét kérdezte a Mérce.

Mindent elmond a kormány hozzáállásáról, hogy míg a dolgozóknak lehetetlenül rövid idő alatt kellett meghozniuk ezt a sorsfordító döntést, másfél év elteltével sem sikerült befoltozni az előzetes szakmai egyeztetés nélkül megszavazott törvény jogi hézagait, amelyek miatt azóta folyamatos jogsértések érik az egészségügyi szakdolgozókat.

Ha nem lett volna épp elég gondjuk a tragikusan alacsony bérekkel, a folyamatos jogvitákkal minden eddiginél méltatlanabb helyzetbe hozták őket.

A szakszervezethez tömegesen beérkező panaszok alapján nemcsak az jelent problémát, hogy a kormány nem igazította a többi törvényt az új jogviszonyhoz, hanem az is, hogy a munkáltatók nagyon különbözően értelmezik a jogszabályokat, ami általában további jövedelemcsökkenést okoz a dolgozóknak, és fokozza a kiszolgáltatottságukat.

A szakszervezet megelégelve az időhúzást, szeptember 6-án a kormányhoz fordult, sürgetve a bérkérdés és az új jogviszony kapcsán felmerült jogharmonizáció rendezését, illetve a munkáltatók számára láthatóan igencsak szükséges útmutatást.

A szakszervezeti vezető szerint a munkáltatók leginkább azért értelmezik a munkavállaló kárára a jogszabályokat, mert mindig ott lebeg a fejük fölött a kard, hogy ha véletlenül bármi olyat kifizetnek az egyébként is teljesen eladósodott intézmények, amit kötelezően nem írnak nekik elő, akkor költségvetési csalást követnek el, a NEAK pedig kamatostul visszakéri azt a pénzt. Ha a dolgozó nem fordul bírósághoz, akkor nincs következménye a jogsértésnek.

(forrás: Mérce)
hirdetés

Könyveink