Az egészségpénztárak teljesítményét nem a hozamadatok mutatják

A Patika Egészségpénztár vetette fel a napokban, hogy miután a tavalyi év végére 842 ezer tag már több mint 47 milliárd forintnyi vagyona gyűlt össze, ideje volna az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztári szektorban is megteremteni a hozamok összehasonlíthatóságát.
Az önkéntes pénztáraknak három fajtája létezik ma Magyarországon: a nyugdíj-, az önsegélyező és az egészségpénztár. A nyugdíjpénztár tartós megtakarításra, a nyugdíj kiegészítésére szolgáló forma, az önsegélyező szociális és egészségügyi finanszírozást nyújt, az egészségpénztár a társadalombiztosítás egészségügyi ellátásait támogatja, valamint betegségmegelőző, egészségmegtartó lakossági kiadásokra nyújt fedezetet – mutat rá a Stabilitás sajtóközleménye.
Az egészségpénztári tagok pénztári vagyona 47 milliárd forint, megközelíti az egyévi befizetés összegét, ami már előtakarékosságként sem elhanyagolható. A szolgáltatások igénybevétele kisebb ingadozásokkal mind a befizetések, mind a fedezeti alap arányában emelkedő tendenciát mutat. Ez a pénztárak működési jellegéből fakad, a cél ugyanis nem a hosszú távú megtakarítás, mint a nyugdíjpénztárak esetében. Az egészségpénztárak vagyonukat ezért elsősorban rövid távú pénz- és tőkepiaci eszközökbe fektetik.
„Az egészségpénztárak alapvetően arra hivatottak, hogy a tagjai, vagy azok munkáltatói részéről az egészségük finanszírozása érdekében célirányosan befizetett összegeket minél magasabb színvonalú egészségpénztári szolgáltatásokra fordítsák. Ezért, bár az egészségpénztári vagyon emelkedő tendenciát mutat, korántsem olyan mértékűt, mint a nyugdíjpénztárak esetében. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a vagyon hétszer, a magánnyugdíjpénztáraknál hatszor nagyobb volt az éves befizetésnél. Az egészségpénztárak összehasonlításakor tehát elsősorban a működési levonások adják a tag számára is érzékelhető különbséget, nem pedig a néhány százalékos hozamkülönbség” – hangsúlyozta Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség egészségpénztári tagozatának elnöke, akit a közlemény idéz.
Arra vonatkozóan, javasolt-e, hogy az egészségpénztárak a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan évente kötelezően hozzák nyilvánosságra hozamadataikat, megjegyezte: az egészségpénztári hozam, közgazdasági tartalmában nem ugyanaz, mint a nyugdíjpénztári hozam.
Az egészségpénztárak pénzforgalmi szemléletben vezetik könyveiket, s így az értékpapírok napi árfolyamváltozásait nem jelenítik meg hozamaikban. Kizárólag az eladott, lejárt papírok eredményét számolják be a hozamba. Az üzemgazdasági szemléletű nyugdíjpénztári hozamszámítás ugyanakkor a piac minden mozgását figyelembe veszi a hozammegállapítás során, ennek hol pozitív, hol negatív hatásával.
„Mindemellett egyetértek azzal, hogy egy alapos szakmai előkészítést követően az egészségpénztárak hozamát is hozzuk nyilvánosságra, de mégis azt gondolom, hogy az egészségpénztári hozamok marketing célú összehasonlítása a nyugdíjpénztáriakéval szakmailag hibás és etikátlan” – idézi az egészségpénztári tagozat elnökét a közlemény.
A pénztárszövetséget öt piacvezető magánnyugdíjpénztár alapította 2000-ben, a szervezethez azóta számos nyugdíj- és egészségpénztár csatlakozott. Ma már tagpénztárai kezelik a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 91 százalékát, az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 83 százalékának számláját vezetik. A szövetség tagjai között tudhatja az egészségpénztári tagok több mint 85 százalékát.

MTI