hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Ahol kevés az ellátott, nem kifizetődő önálló praxist vinni

Az Átlátszó Somogy és Baranya megyében próbált meg választ találni arra, miért üres egyre több háziorvosi rendelő.

A barcsi járáshoz tartozó, nagyjából 500 fős Lakócsán már 2008 óta, azaz 14 éve nincs saját orvosa a településnek.

Pedig Csonka József polgármester elmondása szerint a rendelő az utóbbi években a Magyar Falu Programnak köszönhetően teljeskörű korszerűsítésen és felújításon esett át, így az állapota a mai követelményeknek teljesen megfelel. Eszközöket is sikerült beszerezniük, szintén pályázati pénzek segítségével, sőt, szolgálati lakást is fenntartanak az orvosnak. A praxisra azonban ezidáig mégsem akadt jelentkező.

A polgármester elmondta, a legutolsó orvos a Balaton környékén létesített praxist, ezért ment el 2008-ban a területről. Azóta a szomszéd háziorvosi körzetben praktizáló háziorvos látja el helyettesítéssel a feladatot. Heti két alkalommal biztosít rendelést, sürgős esetben pedig telefonos megkeresést követően személyesen keresi fel a beteget.

Hasonló a helyzet a 30 kilométerre, már a szigetvári járásban található 300 fős Nemeskén. A faluban 2004 óta nincs orvos, pedig a település legszebb háza – az önkormányzati épület mellett – az orvosi rendelő.

Modensziederné Berta Szilvia polgármestert a temetőben értük utol, ahol éppen a sírokat regisztrálták. Emlékei szerint annak idején az orvos meg akarta venni a praxist az épülettel, de nem adták el neki, azóta pedig nem jött újabb érdeklődő. Jelenleg helyettesítéssel oldják meg az ellátást, egy héten háromszor ügyel a rendelőben az orvos, aki már elmúlt 70 éves.

– Nem tudjuk, mi lesz, ha ő is abbahagyja a munkát – mondta az Átlátszónak. – Több ezer ember tartozik hozzá, több körzet, és nem hallottunk róla, hogy meglenne már az utódja.

– Állandó helyettesítő orvosunk van, egy középkorú doktor, így szerencsére nem kell attól tartanunk, hogy a közeljövőben nyugdíjba megy. De arról már lemondtunk, hogy saját háziorvosunk legyen – mondta Ibafa polgármestere, Benes László. – Ibafa egy négy kistelepülésből álló körzethez tartozik, az ellátottak száma 600 fő körül van. Ez kevésnek számít, nem éri meg az utánuk kapott normatívából fenntartani egy önálló praxist. Szigetvárról jár ki az orvos, hetente kétszer.

A faluban bezárt a takarékfiók, a posta, az óvoda. Iskola a szomszéd településen, Almamelléken van, oda járnak át a gyerekek. A bolt és a kocsma még üzemel, azonban a szolgáltatóknak még mindig nem sikerült térerőt biztosítaniuk a településen.

Bár az érintett településeken helyettesítést ellátó orvosokkal nem sikerült beszélni, egy városi, de annak peremén, az egyik legszegényebb körzetben dolgozó háziorvossal igen. Korábban egy klinikán dolgozott, de a hét napból hatot mindig a munka töltött ki, nagy volt a nyomás, a családjára nem maradt ideje, a fizetés pedig nem kompenzálta mindezt. Ezért vállalta el 2013-ban a háziorvosi körzetet, ahol azóta is dolgozik.

Elmondása szerint az előző orvos viszonya megromlott az önkormányzattal, ő külföldre ment, és miután nem tudta eladni a praxist, az visszaszállt az önkormányzatra. A betöltetlen praxisban helyettesítéssel ment a rendelés sokáig, és mivel tartósan betöltetlen volt, neki csak pályáznia kellett rá, megvásárolnia nem.

Mint mondja, 2000 lakos tartozik hozzá, ebből ezer fő van bejelentkezve a rendelőbe. A környéken sokan élnek rossz szociális körülmények között. A fűtetlen, penészes falú házak és a dohányzás miatt gyakori a tüdőbetegség a környéken, a nem megfelelő táplálkozás pedig legyengíti az immunrendszerüket. A gyógyszereket sokan nem váltják ki – nem tudják vagy nem akarják.

De a rendelőben sem sokkal jobb a helyzet. Az épület az önkormányzaté, azonban a felújításra nem áldoznak – pedig lenne mit megjavítani. Már az ajtón alig lehet bejutni, mert a padló – vélhetően egy aláázástól – megemelkedett. A vakolat az előterben potyog, a váróterem ablakát (nyílászárócsere helyett) beszögelték. Fűtés jobbára csak a váróban van, a rendelő maga több fokkal hidegebb. Mindezek ellenére nem gondolkozott azon, hogy egy jól felszerelt, felújított orvosi rendelőre váltson valamelyik faluban.

– Ha nem költözik oda az ember, akkor minden nap ingáznia kell. Ezt lehet több óra, a költségeket pedig senki sem állja, a munkaidőt viszont jelentősen megnöveli. Ha pedig ott is laksz, az a vég. Onnantól nincs megállás, non-stop dolgoznod kell, hiszen látszólag mindig ott vagy, „elérhető” vagy – fogalmazott.

Ahol pedig kevés az ellátott, ott – ahogy Ibafa polgármestere is rámutatott – anyagilag sem kifizetődő önálló praxist vinni. Mint ahogy azt is jól látta a falu polgármestere, hogy gyakran a megbecsülés is hiányzik.

– Fenyegetést még nem kaptam, de a tiszteletlenség jellemző – mutatott rá a város peremén dolgozó orvos. – Az önkormányzatok sem mindig együttműködőek, így mindent az állami normatívából kell kigazdálkodni: béreket, rezsit, eszközöket. Így sokan nem tudnak komoly fejlesztéseket végrehajtani, új eszközöket beszerezni, ez pedig az ellátás színvonalára is kihathat. Akárcsak az időhiány.

Mint mondja, naponta 50, de akár 100 beteg is megfordulhat egy rendelőben egy nap ott, ahol sok az ellátott. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 4-9 perc jut egy betegre. Ez adott esetben az adminisztrációra sem elég, nemhogy alapos kivizsgálásra. Pedig a háziorvos az alapellátás belépőkapuja, hiszen onnan kerülnek tovább a betegek – szükség esetén – a megfelelő szakrendelésre. Ha ez nem teljesül, az a lakosság egészségi állapotát jelentősen befolyásolhatja.

(forrás: Átlátszó)
hirdetés

Könyveink