hirdetés
2019. december. 10., kedd - Judit.
hirdetés

A vérnyomáscsökkentőktől a kancellárokig

Vérnyomáscsökkentőkről, közszolgákról, kutatásról és kórházi kancellárokról is szó esett a parlament hétfői munkanapján.

hirdetés

Az MSZP a rákkeltő anyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszerekről

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérdezte, a kormány miért nem garantálja a magyar emberek egészségét. Magyarországon ma 3 millió felnőtt szenved magas vérnyomástól, mutatott rá, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyógyszerpiacra 27 fajta olyan vérnyomáscsökkentő került, amely nagyon magas kockázattal rákkeltő anyagot tartalmaz. Hogyan fordulhat elő, hogy nem értesítik a betegeket, milyen mérgező hatóanyagú gyógyszereket szednek? Ki állja az eset miatt felmerülő esetleges költségeket? Tett-e feljelentést az állam az érintett céggel szemben?, sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt mondta, hogy június 29-én, az unió országai közül elsőként, Magyarországon függesztették fel a hibás hatóanyagú gyógyszerek forgalmazását. Hozzátette: négy nappal azután, hogy felfüggesztették a forgalmazást, az unió illetékes ügynöksége is rendelkezett a forgalomból való kivonásról. A magyar gyógyszerfelügyelet az unióban elsőként védte meg a betegeket, mutatott rá. Kitért a hazai szakmai kollégium állásfoglalására is, és azt mondta: minden beteg tájékoztatása az első pillanattól folyamatos, a gyógyszertárak visszaveszik a gyógyszereket, az árát pedig visszatérítik.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 114 igen, 36 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: hány közalkalmazott elbocsátását tervezi a kormány?

Hegedűs Lorántné azonnali kérdésében felszólította a kormányt, közölje, hány közalkalmazott elbocsátására készül. Az ellenzéki politikus tájékoztatása alapján jelenleg 455 közalkalmazott áll foglalkoztatásban, az állami tisztségviselők száma pedig nem éri el a 100 ezret sem, állományuk pedig rendkívül leterhelt, ami rontja a hivatali ügyintézés színvonalát.

Varga Mihály pénzügyminiszter válaszában kijelentette, minden újonnan megválasztott kormány felülvizsgálja az állami foglalkoztatottak számát, ez az újdonságnak nem tekinthető folyamat jelenleg is zajlik, ugyanakkor semmilyen döntés nem született létszámleépítésről. A tárcavezető megjegyezte továbbá, hogy a kabinet létszámstopot rendelt el az államigazgatásban, amivel az a célja, hogy az államapparátus a jövőben hatékonyabban működhessen. Nemzetközi felmérések szerint ugyanis a magyar bürokrácia mérete meghaladja a szomszédos országokét - tette hozzá Varga Mihály.

Jobbik: mikor indulhat újra a szülészeti osztály a marcali kórházban?

Steinmetz Ádám (Jobbik) interpellációjában azt kérdezte, mikor indulhat újra a szülészeti osztály a marcali kórházban. Az ellenzéki politikus kiemelte, hogy az osztályon korábban átlagosan minden napra jutott egy gyermekszületés, a környéken élőknek pedig most akár több mint 60 kilométert kell utazniuk gyermekeik életre hozásához.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legnagyobb biztonságban szülessenek meg a gyermekek. A szakma álláspontja szerint ez azokban az intézményekben biztosított, ahol évente legalább ötszáz szülés van, fejtette ki, majd aláhúzta, a marcali kórház esetében ez a szám minden évben, a közelmúltban néha jelentősen is elmaradt az elvárhatótól. A kormány képviselője kiemelte ugyanakkor, hogy a kabinet más területeken folyamatos fejlesztéseket hajt végre a marcali kórházban.

Steinmetz Ádám nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban 105 igen szavazattal, 32 nem ellenében és egy tartózkodás mellett rábólintott arra.

Párbeszéd: miért írják felül a kutatás-fejlesztési pályázatokat?

Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal a kérdéssel fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy miért értékeli újra Palkovics László innovációs miniszter a már elbírált kutatás-fejlesztési pályázatokat. Azt kérdezte, miért rúgta fel a miniszter a saját kormánya által kialakított pályázati rendszert, és megfelel-e ez a jogállamiságnak. Arra is kíváncsi volt, hogy a minisztériumnak van-e apparátusa a feladat ellátására.

Cseresnyés Péter, a tárca parlamenti államtitkára megerősítette, hogy a minisztériumnak megvan a megfelelő szakembergárdája ahhoz, hogy ellássa a feladatot. A cél, hogy a támogatások odaítélését és a pénz felhasználását az eddigieknél hatékonyabban végezzék el és forrást kapjon minden projekt, amely a társadalom előre jutását, a gazdaságot szolgálja.

Mellár Tamás ezután azt kérdezte, miért nem elégedett a minisztérium a forrásokat odaítélő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működésével, és felvetette, nem lesznek átláthatóak a döntéshozatali mechanizmusok.

Cseresnyés Péter jelezte, nem lesz "szakadás" a folyamatokban és megismételte, hogy a támogatások hatékonyabb felhasználása a cél.

DK: miért kell kancellárt kirendelni a kórházakhoz?

László Imre (DK) azt kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárától, hogy miért rendelnek ki kancellárokat a kórházakhoz. Szerinte erre nincs szükség, mert az egészségügyi intézmények nem azért halmoznak fel 80 milliárdos adósságot, mert rosszul gazdálkodnak, hanem azért, mert a kormány nem ad elég pénzt gyógyításra, így hitelből kell megoldani az üzemelésüket. Jelezte: Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár sem támogatja ezen rendszer bevezetését.

Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta, László Imre feltételezésekről beszél. Hozzátette: most a DK azt mondta, több pénz kell az egészségügybe, de amíg kormányon voltak, 2003 és 2009 között az OECD-országok közül egyedül Magyarországon csökkent az egészségügy támogatása, 2009 óta pedig a rangsorban a hetedik legnagyobb pluszforrás került a rendszerbe.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink