A magány veszélyes népbetegség
Járványként terjed a magány, amely mára messze nem csak az idősek problémája. Lehet-e köze a magányosságnak a korai halálhoz, és mit tehetünk ellene? A kérdést az MNO tette fel.
Mára a magány az egyik legkomolyabb közegészségügyi probléma, és könnyebben járhat korai halállal, mint például az elhízás, állítja a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány, amelyet a brit Telegraph ismertet.
Amerikai kutatók minden korábbi ilyen irányú vizsgálódásnál több embert vontak be munkájuk során, és végül arra a megállapításra jutottak, hogy a magányos emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg idő előtt, mint jó társas kapcsolatokkal rendelkező embertársaik. Csak összehasonlításképp: az elhízás 70 éves kor környékén 30 százalékkal növeli az elhalálozás esélyét, írja a lap.
Azt is felmérés támasztja alá, hogy az idősek 17 százaléka átlagban heti egy alkalomnál is ritkábban találkozik barátaival, rokonaival, szeretteivel, míg minden tizedik csak havonta egyszer. Hiba lenne azonban azt gondolnunk, hogy a magány csak az idősebb korosztályt sújtja. Szintén kutatások eredményeként ismerték fel a tényt, miszerint a 18 és 34 év közöttiek gyakran inkább szenvednek tőle, mint az 55 év felettiek. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy már az iskolában el kell kezdeni a gyerekek társas kapcsolatainak fejlesztését, a háziorvosoknak pedig azt is vizsgálniuk kellene, hogy kellő társasággal rendelkezik-e páciensük.
A European Social Survey a magányosság témakörében végez évente kutatást 26 európai országban. A 2016-os adatok szerint Magyarország a társas találkozások hiányának tekintetében vezeti a listát, a felnőtt lakosság egyharmada nem, vagy csak alig él társadalmi életet. A magyar megkérdezettek nyolc százalékának egyáltalán nincs olyan ember az életében, akivel személyes érzéseit, élményeit megoszthatná, magányosnak pedig tizenegy százalék érzi magát. Magyarországon a családi állapot és a társadalmi helyzet inkább befolyásolja, hogyan érez az adott egyén, mint az életkor. Az alacsony végzettségűek nagyobb arányban érzik magukat magányosnak, mint tanultabb társaik, azoknál, akik nem házasok, szintén magasabb ezek aránya. Azok, akik házasságban élnek, egyéb kapcsolataikat is jobban ápolják.
