hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

A Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervvel érkezik a kórházreform?

A Portfolio hat pontban foglalta össze a járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alap felhasználásának magyar tervét.

Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az egészségügy fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.

Az egészségügy esetében úgy fogalmaz a dokumentum, hogy cél a magyarok általános egészségi állapotának folyamatos javítása az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével és az infrastrukturális, humánerőforrás és informatikai feltételek fejlesztésével. Az április elsején közzétett, egészségügyi fejlesztésekre vonatkozó alprogram 14 oldalon át részletezi a kormány szándékait, terveit és pontos feladatait.

  1. Első és legfontosabb célként az alapellátás megerősítését hangsúlyozza az anyag. "Az alapellátás megerősítése hazánkban több szempontból is indokolt, ugyanis a lakosság népegészségügyi mutatói rendkívül rosszak, továbbá egészségtudatossága, egészségismerete is gyenge" - érvel a dokumentumban a kormány. A kabinet célja a lakosság egészségügyi ellátásának átterelése a kórházi ellátásból az alap- és járóbeteg-szakellátásba. A program szerint az alapellátás fejlesztése lehetővé teszi a fő halálokot jelentő népbetegségek (2018-ban az összes halálozás 49%-át a keringési, míg 25%-át a daganatos megbetegedések okozták) hatékonyabb megelőzését.
  2. Az anyag őszintén beszél a mostani ellátórendszer hiányosságairól is. "Az egészségügyi ágazat előtt álló legfontosabb szakpolitikai cél a betegellátás elmozdítása egy beteg- és emberközpontú, lakóhely közeli ellátási modell irányába. A megkezdett strukturális átalakítások eredményeként elindult az ellátórendszer kórházközpontúságának csökkentése, ugyanakkor továbbra is azonosíthatók hiányterületek, hozzáférési és területi egyenlőtlenségek" - olvasható a tervben.
  3. A koronavírus humánegészségügyi járvány rámutatott a jelenlegi ellátórendszer működési sérülékenységére. Ezért a tervezett fejlesztések keretében kiemelt cél ezen sérülékenységek kiküszöbölése, az infekció-kontroll és a betegbiztonsági fejlesztések megvalósításával. Elsődleges feladat az infektológiai ellátóhelyek teljes infrastrukturális megújítása, ezenfelül biztosítani kell a legmodernebb orvos-technikai és védőeszközöket, melyek segíthetik a szakembereket a fertőző betegek ellátásban - sorolja a kormány a terveket. Mindezek mellett az egészségipar digitalizálása is kiemelt prioritás a magyar egészségügyi szektorban.
  4. Az egészségipar digitalizálása is kiemelt prioritás a magyar egészségügyi szektorban - mondja ki a dokumentum. Ennek keretében a kormány az információs és kommunikációs technológiákat használná nagyobb mértékben a megelőzésben, a diagnosztikában, a beteg-ellátás során, valamint a nyomon követés javítása érdekében. Ezek ugyanis növelik az egészségügyi ágazat hatékonyságát, megkönnyítik az ellátáshoz való tényleges hozzáférést, javítva ezzel az ellátások és a szolgáltatások biztonságosságát és minőségét. Az egészségügy digitalizációjának egyszerre kell szolgálnia az egészségügyi ellátórendszer és a lakosság érdekeit. Az egészségügyi dolgozók elvárása, hogy mindennapi munkájukat a digitalizálással hatékonyabban tudják elvégezni, csökkentsék a papír alapú dokumentációt, a gyógyítás a személyes találkozók helyett a telemedicina nyújtotta lehetőségek felé terelődjön, továbbá legyenek hatékonyabb erőforrásmenedzsment eszközök, továbbá csökkenjenek az adminisztrációs terhek.
  5. Az ágazati célkitűzések elérése nem lehetséges megbecsült, jól képzett, elkötelezett egészségügyi dolgozók nélkül - véli a kormány. A dokumentum itt felidézi a legutóbbi lépéseket ezen a téren. Az elmúlt években a kormányzat több lépésben emelte az orvosok bérét, mely valamelyest enyhített az orvosok kivándorlásán, ugyanakkor a megkezdett folyamat folytatása elengedhetetlen. Ennek keretében került sor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény kihirdetésére. 2021. január 1-től bűncselekménynek számít a hálapénz adása vagy elfogadása az állami egészségügyi ellátásban.
  6. A lakosság egészségi állapotát alapjaiban határozza meg a fizikai aktivitás mértéke. Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eleme a mindennapi sport, amelyet könnyen elérhető létesítményekkel még vonzóbbá lehet tenni. A rendszeres testmozgás jelentős problémát jelent, mivel egyes településeken nincs elérhető sportinfrastruktúra. A helyben nyújtott lehetőségek tehát nagy előrelépést jelenthet a lakosság egészségi állapotának javításában.

A kormányzati anyag soraiból lényeges új információ olvasható ki: a kórházi ellátórendszerhez alapjaiban tervez hozzányúlni a kormány: jelenlegi ellátási redundanciákról, koncentrálási igényről, profiltisztításról beszél.

A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer működésében rejlő hibákra, ugyanakkor a fejlesztés lehetőségeire is - állapítja meg a dokumentum. A világjárvány kapcsán fontossá vált a megfelelő infekció-kontroll (fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében szükséges lépések) és a betegbiztonsági fejlesztések megvalósítása a vérellátás és transzplantáció megerősítésével. Szükséges az infektológiai ellátóhelyek felújítása, új mentőállomások építése illetve felújítása (az RRF-ből az állami tulajdonú mentőállomások építése és felújítása történik meg, a TOP Pluszban az önkormányzati tulajdonú mentőállomások felújítása történhet meg).

A COVID-19 világjárvány tapasztalatai rámutattak arra, hogy a fekvőbeteg-ellátás infrastrukturális megerősítése az egyik legfontosabb cél a jelenlegi rendszerben, írja a Portfolio szerint a Miniszterelnökségen készült dokumentum.

(forrás: Portfolio)
hirdetés

Könyveink