hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Csökken a csecsemőhalandóság idehaza

Tavaly már csak 381 csecsemő nem érte meg az első születésnapját

Magyarországon minden tizedik újszülött idő előtt jön világra, közülük évente 1200 csecsemő születési súlya a 1500 grammot sem éri el. Életükért és egészségükért országszerte 21központban küzdenek a szakemberek.

2015-ben 4,1 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság, ami 20 százalékkal kevesebb a két évvel ezelőtti értékhez képest, közölte Beneda Attila helyettes államtitkár egy csütörtöki sajtótájékoztatón. A fenti eredményben kiemelkedő szerepet játszott az az uniós forrásokból származó öt milliárd forint, amelynek segítségével az ország valamennyi újszülött intenzív centrumát (NIC) sikerült megújítani.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015-re vonatkozó gyorsjelentéséből származó adat azt jelenti – tért ki a részletekre dr. Szabó Miklós neonatológus, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának vezetője –, hogy mindössze 381 csecsemő nem érte meg az első születésnapját, lényegesen kevesebben, mint a 2012-2013-at megelőző öt esztendőben. A tagozatvezető szerint a fenti eredményben valóban nagy jelentőséggel bír, hogy ma már a NIC-ek világszínvonalú műszerparkkal rendelkeznek, fontos szerep jutott azonban annak a szakmai adatbázisnak is, ahol összegyűjtve és feldolgozva az összes intenzív központban kezelt újszülött adatait, rangsorolták e csecsmők egészségét szolgáló szakmai tennivalókat. Ezek közül is az egyik legfontosabb az volt, hogy a koraszüléssel fenyegetett édesanyák megkapják azt a szteroid kezelést, amely javítja a koraszülöttek életesélyeit, érlelik a tüdejüket, s az 1500 grammnál kisebb súllyal világra segítettek esetében mintegy 30 százalékkal növeli az életben maradás esélyét. E kezelés gyakoriságát  a 2010-es 34,7 százalékról mára 66 százalékra sikerült emelni.

Az újszülött intenzív osztályokon az elmúlt években hangsúlyosabbá váltak olyan ellátási formák, amelyek bizonyítottan csökkentik a halálozást illetve a maradandó károsodások arányát. Igen fontos – említette meg dr. Szabó Miklós – a nagyon korai anyatejes táplálás, de mivel ehhez a szülőknek szinte folyamatosan az újszülött intenzíven kell tartózkodniuk, változtatásra szorult az osztályok attitűdje. Ennek értelmében ma már a szülők nem látogatók, hanem a gyógyítási folyamat, az ezt elősegítő team részesei. A szülők gyógyító szerepét illetően az elnök példaként említette az úgynevezett kenguru módszert, amikor a szülők valamelyike meztelen mellkasán tartva a babát, ezzel nemcsak az egészséges kötődés kialakulását segítik elő, de csökkentik a fertőzések rizikóját, s emelik a központi idegrendszer növekedési potenciálját. Igen fontos továbbá, hogy előtérbe kerültek a non-invazív lélegeztetési formák is. Míg korábban a gépi lélegeztetést favorizálták, mára kiderült, hogy az éretlen babák többsége is képes saját maga lélegezni. A nem invazív lélegeztetés esetében egy orrhoz illesztett eszköz közvetít bizonyos mennyiségű meleg és megfelelően párás többletlevegőt, de a baba maga lélegzik. Ez a módszer bizonyítottan csökkenti az agykárosodás és tüdőbetegség arányát. Ahhoz, azonban, hogy az eredmények tovább javuljanak, több nővérre és orvosra van szükség, hangsúlyozta a tagozatvezető.

Az elmúlt években nagyon jó kapcsolat alakult ki a szülők, a védőnők és a gyermekgyógyászok között, emelte ki dr. Demeter János, a szakmai kollégium szülészeti tagozatának vezetője, aki úgy vélte, hogy a továbbiakban a koraszülés megelőzése a legfontosabb feladat. Ezt szolgáló programjuk kiváló eredményeket hozott Nógrád megyében, illetve a szomszédos két Heves megyei településen, Hatvanban és Gyöngyösön. Ezt a programot terjesztik ki a közép-magyarországi régióra, majd Miskolc és Győr környékére.

Mivel óriási régiós különbségek vannak – az észak-magyarországi régióban 15 százalék felett van a koraszülési ráta, míg máshol ez akár bőven 9 százalék alatt marad –, dr. Szabó Miklós úgy véli, hogy a szociálisan-gazdaságilag deprivált területeken speciális programok segítségével kell védeni a várandósokat, s megelőzni a koraszülést.

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a javuló adatok mögött kultúraváltás áll. A gyermekgyógyászat felértékelődését mutatja, hogy az egészségügyi szakmai kollégium öt évvel ezelőtti újjáalakulásakor a neonatológia – első alkalommal – kiemelt szakmaként jelent meg. Velkey György szerint a javuló statisztikákhoz hozzájárult a progresszivitási szintek 2011-2012-es újrajelölése, valamint a szülészetek struktúrájának racionalizálása, a szigorú szakmai feltételek rögzítése is.

 *

A születés körüli halálozás, más néven perinatális halálozás a késői magzati halálozásból (halvaszületés) és a korai csecsemőhalálozásból (0–6 napos korban meghaltak) tevődik össze. A magyar gyakorlat a nemzetközi ajánlásokat követve élve szülöttnek tekinti a magzatot, ha az anya testétől történő elválasztása után az életnek bármilyen jelét (mint légzés vagy szívműködés, illetőleg köldökzsinór-pulzáció) adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink