Szeptember 24-én, szombaton tartja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldött-közgyűlését, amelyen új alapszabályt és etikai kódexet alkotnak. Az új tisztségviselők megválasztására november végéig, december elejéig várni kell; a jelölésre szolgáló dokumentumok várhatóan októberben jutnak el a tagokhoz.
Annak ellenére, hogy orvosi körökben inkább a leendő elnökválasztást tartják fontos eseménynek a kamara életében, a kötelező tagság visszaállítása óta lényegében most alapozzák meg a szervezeti életet: jövő szombaton új alapszabályt és új etikai kódexet alkot a Magyar Orvosi Kamara. Az előkészületek az utolsó pillanatban is zajlanak, amit a többi közt a törvényben megszabott rövid határidők indokolnak.
„Ez az egész egy nevetséges látszatválasztás. Kíváncsi vagyok, vajon hányan vesznek majd részt területi és az országos küldöttközgyűlésen. Nevetséges és alávaló dolog, ami a kötelező kamara tisztségviselőinek és a küldöttközgyűlés tagjainak megválasztása körül rohammunkában, a nyári szabadságolási időszakban lejátszódik” – írta hozzászólásként oldalunkon még júniusban egy orvos, aki szerint az idő rövidsége miatt egy nagy kórházban mindez talán megoldható, de az alap- és járóbeteg-ellátásban aligha.
A gondokat némiképp igazolni látszanak a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál (MGYK) történtek is. Míg ugyanis júniusban, egy az egészségügyért felelős államtitkárnál megtartott egyeztetésen még úgy tűnt, mindhárom egészségügyben működő kamara tartani tudja a kötelező tagságot újra elrendelő törvényben megszabott határidőket, a gyógyszerészi kamarának ez már bizonyosan nem sikerül.
Mint arról a MedicalOnline is beszámolt: a gyógyszerészi kamara vezetése megsemmisítette a nyáron megtartott budapesti és országos küldöttválasztás eredményét, így elmarad az MGYK szeptemberre tervezett rendkívüli küldöttközgyűlése, amely így a törvényben előírt határidőre új alapszabályát sem alkothatja meg.
Bár az Orbán-kormány egészségügyet érintő tervei közül a közvélemény szinte elsőként értesülhetett arról, hogy visszaállítják az SZDSZ-MSZP reformtörvények között eltörölt kötelező kamarai tagságot, a döntés hosszas egyeztetéseket követően végül csak az Országgyűlés március 7-i ülésén született meg. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében ez év június elsejétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, és tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben.
A szakmai kamaráknak június és szeptember között – soron kívüli kamarai választásokat követően – országos küldöttközgyűlést kell tartaniuk, amelyen a többi közt új alapszabályt fogadnak el. Legkésőbb október végéig meg kell alkotniuk új etikai kódexüket is, amelyet 2012. január 1-jei hatályba lépését megelőzően 15 nappal közzé kell tenni.
Az orvosok esetleges vétségeit felügyelő, szankcionáló etikai rendszert ugyanis újra és teljes körűen a kamara működtetheti. Az új etikai kódex megalkotását egyebek mellett az etikai rendszer éveken át tartó működésképtelensége indokolta.
Korábban a kamara csak kamarai tag orvosaival szemben léphetett fel, ha etikai vagy más vétséget tapasztalt. Élhetett ugyan akár a kamarai tagság felfüggesztésének lehetőségével is, ez a szankció az önkéntes tagság miatt azonban kifejezetten súlytalan volt.
A rendelkezések szerint az esetleges vétségeket „az új etikai kódex hatálybalépéséig az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet, valamint az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése körében megalkotott kamarai etikai szabályzatok alapján” kell megítélni. A nem kamarai tagok esetében korábban illetékes Megyei Etikai Tanácsok és a másodfoknak számító Országos Etikai Tanács a törvénymódosítás hatályba lépését követően, április 1-jétől új első fokú etikai eljárást már nem indított, és a testületek június 16-án jogutód nélkül meg is szűntek.