Rovatok:
Rovatok > eü-gazdaság
Hátrányosan érintheti az egészségügyi dolgozókat a délutáni műszakpótlék átalakítása. Az egészségügyi államtitkárság azt ígéri, hogy az ágazati bérpótlékok megmaradnak. Az idei évben a népegészségügyi termékdíjból az idén várt 3 milliárd forintot is szétosztanák pótlék formájában a legkritikusabb helyzetben lévő, 55–60 ezer egészségügyi dolgozó között. Rossz hír viszont, hogy duplájára emelkedhet az elrendelhető ügyeleti órák száma.
Változnak a pótlékokra vonatkozó szabályok a Munka Törvénykönyve tervezett módosítása
szerint. A legfontosabb változás az lenne, hogy a délután 2 és este 6 óra közötti munkavégzésért nem jár műszakpótlék. Ellenben egy újfajta műszakpótlékot vezetne be a kormány, amely igazából a délutáni és az éjszakai műszakpótlék egyvelege. Eszerint a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak a délutáni műszak után további 5, éjszakai műszak esetén pedig plusz 10 százalék pótlék jár.
A tervek szerint jövőre háromféle megoldás közül választhat a munkáltató: vagy beépíti az alapbérbe a pótlékot, vagy átalányban fizeti ki, vagy az újfajta műszakpótlékot alkalmazza, vagyis az este 6 órától reggel 6-ig terjedő időszakra egységesen 30 százalékot fizet.
A túlóra díjazására vonatkozó szabályozás nem változik, a napi munkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató döntése alapján 50 százalékos bérpótlék vagy szabadidő jár. Pihenőnapon végzett munkavégzés után alapesetben 100 százalékos pótlékot kell fizetni, kivéve, ha cserébe szabadidőt is ad a munkáltató, mert akkor csak 50 százalék a pótlék.
Az Egészségügyi Államtitkárság azt ígéri, hogy a pótlékrendszer átalakítása összességében nem érintheti hátrányosan az ágazatban foglalkoztatottakat. Sőt, a népegészségügyi termékdíjból idén befolyó összeget a legkritikusabb helyzetben lévő, 55–60 ezer egészségügyi dolgozó között osztaná szét a kormány az ágazatban alkalmazott bérpótlékok formájában – jelentette be nemrégiben Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének konferenciáján. A kormányzat eredetileg 5 milliárd forintot várt a termékdíjból, ezzel szemben várhatóan legfeljebb 3 milliárd forint folyik be ebből az adónemből. Szeptemberre csak 566,6 millió forint termékdíjat vallottak be az adóalanyok.
Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatása közalkalmazotti vagy munkaviszony keretében
történhet (az egészségügyi államigazgatási szerveknél előfordul kisebb létszámban kormánytisztviselők alkalmazása is, továbbá a fegyveres szerveknél hivatásos állományú
egészségügyi dolgozók is vannak). A fenntartók rendelkezhetnek arról, hogy költségvetési intézményként működtetik-e az egészségügyi szolgáltatókat, vagy például önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság keretei között. Előfordul olyan is, hogy egy kórház adott részlegét, például a mammográfiát önálló gazdasági társaság kezelésébe adják.
Vállalkozók esetében a díjazás a polgári jogi jogviszonyuk alapján, a szerződésben foglaltak szerint történik.
A közalkalmazott egészségügyi dolgozók esetében a Munka Törvénykönyve háttérszabályként szolgál, emellett járnak az általános közalkalmazotti, illetve a speciális munkavégzésre vonatkozó pótlékok, valamint az ügyeletért járó díjazás. A munkaviszonyban foglalkoztatottakra kizárólag a Munka Törvénykönyvébe foglalt pótlékrendszer vonatkozik.
Ha viszont a közalkalmazottat munkaviszonyos foglalkoztatásba helyezik át, akkor a munkaszerződésében rögzített bére (személyi alapbér, bérpótlék, egyéb bérelemek) nem lehet kevesebb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a későbbiekben már nem áll fenn olyan munkakörülmény, amely szerint járna a közalkalmazotti illetménypótlék. Az illetménypótlékokat a személyi alapbérbe is bele lehet építeni.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap 100–250 százaléka, magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén pedig 100–500 százaléka lehet a pótlék mértéke. A pontos mértékeket a közalkalmazotti törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza. A végrehajtási rendelet szerint a vezetői pótlékokban még bőven van mozgástér. A legmagasabb – 300 százalékos – pótléka a gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézmény vezetőjének van.
Címpótlék illeti meg a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat. Az intézmények ezeken a pluszilletményeken tudnak a leginkább spórolni úgy, hogy nem határoznak meg ilyen címeket. Munkatársi cím esetén a pótlék mértéke a pótlékalap 25 százaléka, tanácsosi cím esetén 50, főmunkatársi címnél 75, főtanácsosnál pedig a 100 százaléka. Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.
Illetménypótlékra jogosult az a közalkalmazott, aki a munkaidejének legalább a felében – jogszabályban meghatározott – egészségkárosító kockázatok között dolgozik. A pótlék mértéke a pótlékalap 100 százaléka. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg, így ez egy újabb terület, amely lehetőséget ad az intézményvezetőknek a spórolásra.
Idegennyelv-tudási pótlékra jogosultak azok a közalkalmazottak, akik olyan munkakört töltenek be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50, felsőfokú nyelvvizsgánál a 100 százaléka.
Az egészségügyi államtitkárság azt ígéri, hogy jövőre is számíthatnak az egészségügyben dolgozók az ágazati pótlékokra. Ezeken túlmenően járnak azok az ágazati pótlékok is, amelyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmaz. Eszerint a meghatározott munkakörökben és osztályokon dolgozó orvosokat, szakasszisztenseket diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai, intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai, illetve ápolási illetménypótlék illeti meg.
A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben – ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot – az ágazati pótlék mértéke a pótlékalap 120, illetve 150 százaléka. Az egyes pótlékok közül csak egy folyósítható. A rendeletben felsoroltakon kívül csak akkor lehet kollektív szerződésben egyéb illetménypótlékot megállapítani, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.
– az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvosok, szakasszisztensek,
ápolók intenzív terápiás pótléka,
– a traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló
traumatológiai pótléka,
– a műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka.
– a röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diganosztikai pótléka,
– a röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,
– a diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb
egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, illetve asszisztens diagnosztikai
pótléka,
– a traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos traumatológiai pótléka,
– a boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,
– a vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel rendelkező munkatárs, asszisztens infektológiai pótléka,
– a fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és
egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,
– pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó orvos, ápoló
pszichiátriai pótléka,
– műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen dolgozó ápolók
ápolási pótléka,
– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állományának sürgősségi pótléka,
– a szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,
– a műtőssegéd asszisztensi pótléka,
– a mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai
pótléka.
– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi
munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka.
Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 6 havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében 4 havi munkaidőkeret állapítható meg. A jelenleg hatályos szabályok szerint – a heti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el. A heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg. A munkáltató ennek terhére a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el.
Az Egészségügyi Államtitkárság azonban a kormany.hu oldalon is közzétett egészségügyi törvénymódosítási csomagban egyebek között megváltoztatná az ügyeletre vonatkozó szabályokat is. Eszerint nemcsak a huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében, hanem a heti 40 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknál is elrendelhetne ügyeletet. Ráadásul éves szinten kétszer annyit, mint amennyit jelenleg. A tervezett módosítás szerint hetente legfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet lehetne megszabni. Ez egy évre vonatkoztatva összesen 832 órát jelentene. Az ilyen módon elrendelt egészségügyi ügyelet nem számítana bele a munkaidőkeretbe.
Az ügyelet minden órájára az illetmény vagy személyi alapbér egy órára eső összege járna. A heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére elrendelt egészségügyi ügyelet után viszont a Munka Törvénykönyvének megfelelően 100 százalékos pótlékot kellene fizetni. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kapna.
Nem változna érdemben az a szabály, hogy egészségügyi ügyeletet a rendes munkaidő terhére is el lehetne rendelni, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodnak. Ebben az esetben az alkalmazott egészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozó kötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha az egészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kell térni.
Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét alapvetően kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Ezek hiányában továbbra is maradna az a szabály, mely szerint az ügyeleti díj mértéke hétköznaponként nem lehet kevesebb munkaóránként a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének a 70, heti pihenőnapon a 80, munkaszüneti napon pedig a 90 százalékánál.
A heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot, amelyen az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet látott el, az ügyeleti díjon túl elsősorban azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha viszont a munkáltató nem tud másik pihenőnapot kiadni, akkor a tervezett módosítás szerint az ügyeletért nem a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegét kellene kifizetni, hanem az egészségügyi dolgozóra irányadó heti pihenőnapi ügyeleti díj 25 százalékkal emelt összegét.
A készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének legalább a 25 százaléka. Ha a készenlét alatt dolgozni is kell, azt a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint kell honorálni. A munkavégzés időtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban átalányban is megállapíthatja a készenlét idején végzett munkáért adható juttatást. Pótlék helyett szabadidőt is lehet biztosítani, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 százalék. Ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, akkor 50 százalékos pótlékot kell fizetni.