Rovatok:
Rovatok > eü-gazdaság
Bár egyelőre mindenki az orvosi bérek fedezetét keresi a jövő évi büdzsében, más feladatokra is égetően szükség lenne néhány milliárd forintra. A szakértők szerint 95 milliárdos többletből botránymentesen kihúzható lenne 2013.
A lapunk által megkérdezett, ám nevük elhallgatását kérő szakértők szerint legalább négy sebből vérzik az ágazat, s ezek közül csupán az egyik az egészségügyi dolgozók bérhelyzete. Jelentős feszültséget okozhat az is, hogy az egészségügyi intézmények ingatlanjai és eszközei fenntartási és amortizációs összegek átcsoportosítása nélkül kerültek állami tulajdonba, miközben égető gondot okoz az is, hogy a struktúra átalakítására egy alulfinanszírozott rendszerben kerül sor. A Széll Kálmán Terv 1.0 illetve 2.0 változatában megfogalmazott gyógyszerkiadás-csökkentés következményeit nem csak a szakemberek, hanem többek között az Állami Számvevőszék is kiszámíthatatlannak és veszélyesnek ítéli, mondván: veszélybe kerülhet a lakosság biztonságos ellátása. Nem véletlen, hogy lázas forráskeresés zajlik.
Egy tavalyi összesítés szerint a még dolgozó orvosok 13,5 százaléka 65 év feletti, közel 55 százalékuk pedig elmúlt 50 éves. Ezek az arányok – változatlan körülmények mellett – alig kilenc év múlva 22,5 illetve 64,4 százalékra emelkednek. 2011-ben egyébként 1100 orvos hagyta el az országot, s köztük egyre több a középkorú, hálapénzes szakmával rendelkező doktor. A jelenlegi hazai orvoslétszám több mint hatezerrel kevesebb az Európai Uniós átlagnál, miközben az uniós országok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben képesek alkalmazni a hozzájuk bevándorló orvosokat. A bérhelyzet rendezése tehát elengedhetetlen.
A béremelés fedezetét többek között az a 80 milliárd forint jelentené, amelyből emellett jutna egyes ellátások alulfinanszírozottságának megszüntetésére, a kisforgalmú patikák támogatására, az egy napos sebészet valamint a járóbeteg szakellátás ösztönzésére. További 15 milliárd forintot a GYEMSZI, mint intézményfenntartó használna fel, többek között a szükséges beruházások és dologi kiadások finanszírozására.
A szakértői kalkulációk szerint a népegészségügyi termékadó kisebb mértékű emeléséből, a mesterséges transz-zsírsavak, az étrendkiegészítők és adalékanyagak adóztatásából, az energiaitalok adóztatásának szigorításából – csupán néhányat említve a naponta felmerülő ötletek közül – akár 25 millárdos bevétel is remélhető.
Ennél jóval jelentősebbnek ígérkezik a cigaretta illetve a vágott dohány termékadójából származó összeg, amely elérheti akár a 65 milliárdot is. Ám ha még ez sem lenne elegendő, egyre gyakrabban merül fel azoknak az alkoholoknak az adóztatása, amelyek az egészségre bizonyítottan káros markereket, illetve mesterséges adalékanyagokat tartalmaznak. Ám azt nem tudni, ebből mekkora bevétel remélhető.
Felmerült továbbá a százalékos egészségügyi hozzájárulás felső fizetési korlátjának – amely jelenleg évi 450 ezer forint – 900 ezerre emelése. Ebből akár 5 milliárdos többletbevételre is szert lehetne tenni.