Furcsa helyzet alakult ki a rokkantnyugdíjak területén. Bár a Széll Kálmán Terv alapján már nyáron meg kellett volna születnie minden idők legszigorúbb szabályozásának, ezt máig nem vezették be. S bár egyetlen rendkívüli felülvizsgálatot sem végeztek, az új rokkantak száma mégis meredeken csökken és sorozatban minősítik vissza a régieket is. A Medical Tribune Pósfai Gábort, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatóját kérdezte.
– Melyik lenne az?
– Az egyik szám nyilván az, hogy hol tartanak most, a másik, hogy hány vizsgálat van még hátra? A rokkantellátással kapcsolatos végleges kormányzati döntésig a Széll Kálmán Terv keretében nem végzünk rendkívüli felülvizsgálatokat.
– A végső szót majd a kormány mondja ki, akkor dől majd el, hogy effektív felülvizsgálatokat kell-e végrehajtani, vagy a rendszer olyan módosítását, amely a jelenleg hatályos minősítéseken alapul.
– A parlament előtt lévő költségvetési tervezet nem tartalmaz jelentős elvonást, ez alapján nem mondhatjuk, hogy a nyugdíjak megkurtítása a cél.
– Tegyük tisztába a dolgokat! Magyarországon az összes megváltozott munkaképességű
személy 23 százaléka dolgozik, ez nemzetközi szinten rendkívül alacsony. A célunk,
hogy legalább az aktívak jelenlegi foglalkoztatási szintjét – 50 százalékot – elérje ez
az érték. Ez már önmagában százezer új ember foglalkoztatásával járna.
– A beterjesztett költségvetésben szereplő számokat a jelenlegi ellátásokból és a jelenlegi számokból vezették le, de figyelembe vették azt is, hogy a jövőben kikerülnek a rokkantellátás rendszeréből azok, akik elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, hiszen ők a továbbiakban nyugdíjat fognak kapni. Természetesen az is figyelembe vették a tervezéskor, hogy évről-évre csökken az új rokkantak száma.
– 2012 januárjában viszont lejár a hosszabbítás is. Egyelőre nem ismeretes, milyen megoldás születik majd.
– A munkaügyi kirendeltségen 2011. augusztus 31-ig megjelent rehabilitációs járadékosok száma 31.031 fő, közülük eddig az időpontig 8558-an helyezkedtek el. Persze, a legszebb az volna, ha minden rehabilitációs járadékos visszatérhetett volna a munka világába. Ám hat-hétezer vagy nyolc és félezer ember elhelyezkedése is szép eredmény.
– Az országban összesen eddig egy van. Az eszközök beszerzése uniós forrásból történik. Módosítani kellett a pályázatunkat, ami több hónapba telt. A közbeszerzési kiírásra ezekben a hetekben kerül sor, számításaim szerint 2012 közepén indulhatunk.
– A géppel kapcsolatban valóban sok a tévhit, valóban nem képes futószalagon vizsgálni az embereket, és önmagában nem alkalmas a csalók leleplezésére sem. Éppen ellenkezőleg, arra szolgál, hogy akiben megvan a motiváció, és dolgozni szeretne, annál megmutassa, milyen munkaköröket tud betölteni. A kiírást éppen ezért módosítjuk, és csak hat helyre telepítünk ilyen nagy, komplex vizsgálatra alkalmas drága műszert. A legtöbb egészségkárosodottról ugyanis enélkül is tudható, hogy bizonyos munkákra alkalmatlan. Felesleges például egy súlyos szívbeteg fizikai terhelhetőségét vizsgálni, nála azt kell megnézni, milyen ülőmunkára képes, mennyire tud koncentrálni, milyen a problémamegoldó képessége. Minden megyeszékhely számára vásárolunk egy kisebb, részvizsgálatra alkalmas eszközt, amellyel 20–30 perc alatt elvégezhető egy-egy kliens vizsgálata, és a kevésbé problémás esetek ellátására ez elegendő.
– 2001-hez képest felére csökkent ez a szám.
– Növekszik az egészségügy hatékonysága. 2009-ben havi átlagban 6000 új igénylőt
vizsgáltunk meg, idén már csak 4920-at.
– A 2010-ben felülvizsgálatra érkezők közül 11.500 embernél változtatta meg a hivatal a
korábbi döntést.
– Nem. Társadalmi konszenzus van abban, hogy aki képes rá, az dolgozzon, a mi feladatunk, hogy a rehabilitációt segítsük.
– Uniós támogatással 250 olyan új szakorvost képezünk, akik nemcsak az elveszett
képességet állapítják meg, de azt is, hogy a megmaradtat mire lehet használni. Emellett rehabilitációs szakmérnökök segítik majd az akadálymentesítést és a megváltozott képességűek munkába állását.
– Az egri ügyet a rendőrség tárta fel, ám a belső ellenőrzéssel foglalkozó minőségbiztosítási részlegünk 2009-ben hét, tavaly hat, idén pedig a nemzeti fejlesztési miniszter utasítására már 139 rendkívüli felülvizsgálatot rendelt el, és mintegy 30 esetben változtattuk meg az eredeti minősítést. Ha gyanú vetődött fel, hogy korrupció állt az eset mögött, az anyagot minden esetben továbbítottuk a rendőrségnek.
– Megvan a jogi és az informatikai lehetősége. Ami még hiányzik…
– Részben, mert az ehhez szükséges kiegészítő informatikai fejlesztések is uniós támogatásból valósulnak meg, amire most írjuk ki a pályázatokat. Ám továbbmegyünk, és egy csalásfelderítő rendszert is felállítunk, amely a meglévő adatok alapján felhívja a figyelmet azokra az esetekre, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.
– Mégpedig automatikusan. Jelenleg az ellenőrzés emberi erővel zajlik, de ez a program
az EKG-vizsgálatok eredményeit, a szívultrahang leleteket képes lesz önállóan is egybevetni a minősítéssel.
– Az ellenőrzés folyamán ezt is vizsgáljuk.
– Pedig ilyen is lehet, és a csalásfelderítő program beállításával bizonyára gyakoribbá
válik. Remélem, a jövő év második felére már működni fog.
– A kormányt két oldalról éri kritika, mert el akarja venni a rokkantnyugdíjat az
emberektől, és mert nem vette el senkitől. Ez egy hatalmas, sokakat érintő rendszer,
amelynek az átalakítása megérdemel még néhány hónapot, hogy a méltányosság, az
igazságosság és a szakmai szempontok egyaránt érvényesüljenek.
– A munkáltatók közel hatvanmilliárd forint rehabilitációs járadékot fizetnek. Húsz foglalkoztatottanként közel egymillió forintot, de csak akkor, ha nem alkalmaznak
egészségkárosodott embereket.
– Pontosan, és ez hatvanezer embert jelentene. A hivatal vezetőjeként azt tanácsoltam,
hogy itt kellene előrelépni, adott esetben akár még emelni is a hozzájárulás mértékét,
mert úgy a cégek még érdekeltebbé válnának abban, hogy kihasználják ezt a
lehetőséget. S ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy elérjük azt a foglalkoztatási
arányt, amit szeretnénk.
Pósfai Gábor:
1965-ben született Budapesten
1990–2000 között a fővárosi Szent István kórház sebésze
2000-től előbb az Arany Alkony Kht. csepeli Intézményének vezetője, majd 2001-től az
idősotthon-hálózat szakmai felügyeletét ellátó ügyvezető
2006–2008-ban a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének ügyvezető
alelnöke
1994 és 2010 között a Budavári önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke
2010 júliusa óta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója
Sebész és gasztroenterológus szakvizsgával, és szociális menedzseri diplomával rendelkezik.
Nős, három gyermek édesapja