Rovatok:
Rovatok > eü-gazdaság
Szerdán tárgyal a kormány a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények konszolidációjához szükséges intézkedésekről. A vagyonkimentés megakadályozása, a vagyonátadás módja és önkormányzati adósságrendezés főbb lépései is napirendre kerülnek a kabinet elé kerülő előterjesztés szerint, amely információink szerint azt is kimondja, hogy szeptember elsejétől elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik az átvételre váró önkormányzati vagyonelemekre.
Annak ellenére, hogy csak jövő évtől kezdődően kerül a megyei önkormányzati intézmények, valamint a főváros tulajdonában lévő egészségügyi ellátórendszer tulajdonjoga az állam kezébe, egy kormány-előterjesztés szerint – a vagyonkimentés megakadályozása érdekében – a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő intézményrendszer átadásának a szeptember elsejei állapotnak megfelelő vagyonleltár alapján kell megtörténnie. Az átvétel időpontjáig új kötelezettség kizárólag állami jóváhagyásával vállalható, az érintett önkormányzati vagyon tekintetében év végéig elidegenítési és terhelési tilalmat írnak elő, de ez a moratórium nem vonatkozik azokra a vagyonelemekre, amelyek értékesítéséről az önkormányzat már korábban döntött, feltéve, hogy az ebből eredő bevétel szerepel az idei költségvetési tervében, illetve rendeletében.
Többek között ez derül ki a nemzetgazdasági és az igazságügyi tárca szakértői által előkészített, szerdán a kormány elé kerülő, a megyék és a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézmények konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló koncepcióból. (A városi kórházakról és a szakrendelőkről ebben az anyagban nincs szó – a szerk.) A megyei önkormányzatok tulajdonában/fenntartásában jelenleg 739 egészségügyi, közoktatási, szociális,- gyermek-és ifjúságvédelmi, közművelődési intézmény működik, a Fővárosi Önkormányzat pedig 12 kórház és egy alapítványi működtetésű szakintézmény felett diszponál.
A kormány-előterjesztés szerint az egészségügyi intézmények a nemzeti erőforrás miniszter által kijelölt központi államigazgatási szervezet fenntartásába kerülnének. (A MedicalOnline úgy értesült, hogy a jelenleg még formálódó elképzelések szerint ez az intézmény lenne a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet [GYEMSZI], ezen belül pedig az ellátásszervezést a Térségi Egészségszervezési Igazgatóságok [TESZI] koordinálnák – a szerk.) A többi – nem egészségügyi – intézmény esetében a Megyei Intézményfenntartó Központok (MIK) válnak majd tulajdonossá és fenntartóvá. A szakmai irányításért azonban minden esetben továbbra is az adott szaktárca felel.
Az új Megyei Intézményfenntartó Központok a fővárosi és megyei kormányhivatal fennhatósága alatt, önálló költségvetési szervként jönnének létre. Vagyis ezek diszponálhatnak a megyei, illetve a települési önkormányzatoktól átvett intézmények, (köz)alapítványok, stb. felett. Bizonyos esetekben azonban, így például alapítás, átszervezés, megszüntetés esetén a kormánymegbízottaknak csupán javaslattételi joguk lenne. Ezt a jogot az Államháztartási törvényben rögzített szervezet, az Államkincstár vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolhatná. Az intézményfenntartó központok élén a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által javasolt, kinevezett vezető állna.
A kormány elé kerülő előterjesztés részletezi a – vélhetően a GYEMSZI-n belül létrejövő – intézményfenntartó/ellátásszervező központok feladatait. Eszerint többek között az egészségügyi intézmények gazdálkodásának, működésének folyamatos felügyelete, ellenőrzése lesz a dolga; továbbá a kórházak, szakrendelők beszerzéseivel, a kapacitás-kihasználtságával összefüggő kérdőívek kidolgozása, az adatok bekérése, feldolgozása, rendszerezése, hatékonysági mutatók számítása, valamint megjelenítése egységes rendszerben, összehasonlítható formában történő előkészítse is hozzájuk tartozik majd. Az intézmények költségvetésének – költségvetési tervek, éves pénzügyi beszámolók – elfogadása, jóváhagyása, a fejlesztési, beruházási igények összegyűjtése és rangsorolása is itt zajlik. A beszerzés területén az integrációs előnyök kihasználása (közös beszerzések előkészítése, megvalósítása), az egészségügyi intézmények átszervezésével, fenntartásával és működtetésével összefüggő javaslatok, döntések előkészítése is egy kézben összpontosul. De itt tartják majd nyilván az intézmények által használt vagyont érintő változásokat, s a központ szakértőinek javaslata alapján készül majd előterjesztés az egészségügyi intézmények tevékenységéhez nem szükséges vagyonelemek hasznosítására.
Az intézmények átadás-átvételére többféle munkacsoportot terveznek létrehozni. A megyei kórházak esetében e testületek vezetőjét az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki, a grémiumban pedig helyet kap az államkincstár területi képviselője, a megyei közgyűlés illetve az átadásra kerülő intézmény delegáltja.
Az átadás-átvétel egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz az egészségügyi intézmények több tízmilliárdos adósságával. Az előterjesztésből csupán annyi derül ki, hogy 2010 végén a megyei önkormányzatok adósságállománya 163 milliárd forint volt, s ezt a tételt az állam – az intézményekkel együtt – átveszi. Az egészségügyi intézmények országos szinten alig 20 milliárd forinttal tartoznak fenntartójuknak – vagy működési formától függően, tulajdonosuknak – az önkormányzatoknak. Más kérdés a több száz beszállítóval szembeni eladósodottságuk, s ennek kezelése. Erről azonban egyelőre semmit sem tudni. A MedicalOnline birtokába került előterjesztésből viszont kiderül, hogy igazuk volt azoknak az önkormányzati vezetőknek, akik attól tartottak, nemcsak a feladatokat, s az ezekhez járó állami normatívákat veszi vissza az állam, hanem további források megszerzése érdekében erős kézzel belemarkol a helyhatóságok kasszájába is. Az önkormányzatoknak évről évre átengedett személyi jövedelemadót és illetékbevételt tervezi „államosítani” – visszavenni – az állam.
Fontos jogi kérdés az átvett önkormányzati vagyon ellentételezése. Ám ezt megelőzően azt is tisztázni kell, hogy vajon jogilag járható út-e a visszaállamosítás. Annál is inkább, mivel a jelenleg hatályos önkormányzati törvény csak arról szól, hogy miként adható önkormányzati feladatokat szolgáló állami vagyon önkormányzati tulajdonba, ennek fordítottjáról nincs szó. Szerencsére az elmúlt évtizedekben az Alkotmánybíróság (AB) gyakran foglalkozott az önkormányzati tulajdonnal, így az AB határozatai és indoklásai kellő eligazításul szolgálnak ahhoz, hogy a visszaállamosítás törvényesen történjék, vélik az előterjesztés készítői.
Az Alkotmánybíróság például már 1994-ben kimondta, hogy ha az önkormányzati feladatokat az állam „átcsoportosítja”, akkor az ezekhez kapcsolódó önkormányzati vagyont is átrendezheti. Néhány év múlva az AB tovább pontosította álláspontját, amikor leszögezte, hogy az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó tulajdoni elemek – akár közművek, akár közintézmények – a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához kötődnek. Magyarán: ha „gazdát” vált a feladat, gazdát válthat az ehhez kapcsolódó tulajdon is. Az alkotmánybírók azonban arról is rendelkeztek, hogy ha a vagyonátcsoportosítás év közben történik, s az e vagyonhoz kapcsolódó bevételeket a helyhatóság aktuális költségvetésébe betervezte, az önkormányzat állami visszatérítésre tarthat igény. Arról viszont nem adnak eligazítást az AB döntései, hogy egy általános jellegű, országos volumenű vagyonátadás milyen ellentételezés fejében valósítható meg. Egy biztos, az átadás-átvételről, valamint az elszámolásról törvényben kell rendelkezni.
A jelenleg érvényes alkotmányból nem vezethető le az ingyenes vagyonátruházás, bár néhány évvel ezelőtt történt kísérlet az alaptörvény olyan módosítására, amely feladatátadás esetén lehetővé tette volna az ellentételezés nélküli vagyonátadást. Ez a módosítás azonban valahol elvérzett a törvénykezési útvesztőben. Az előterjesztők úgy vélik, a jelenlegi alkotmányból az következik, hogy ellentételezni kell az önkormányzati ráfordításokat a feladat és vagyonátadás során, s ezt részletesen, törvényben szükséges szabályozni.
Az átvétel nem csak a szűken vett intézményi dolgozókat érinti – akiknek közalkalmazotti státuszát megtarthatónak ítélik az előterjesztők –, hanem azokat a megyei önkormányzati szervezeti egységeket is, amelyek munkatársai az adott intézmények működtetését, irányítását végzik.
*
Bár az átadás-átvételt 2012 január elsejei határnappal tervezi a kormány, a vagyonkimentés illetve a tartozásállomány további növelésének megakadályozása érdekében ez a 2011 szeptember elsejei állapot szerint történne, hasonlóan a kormányhivatalok megalakításakor követett gyakorlathoz. Mint emlékezetes, bár a kormányhivatalok megalakításáról szóló kormányrendelet 2010 december 22-én lépett hatályba, a november 30-i állapotokat vették figyelembe.