Szeptember végéig kidolgozzák az egészségügyi dolgozók életpályamodelljét, november végéig feláll a mintegy másfél millió lakos ellátásáért felelős térségi egységekre épülő állami egészségszervezési intézményrendszer, az erre épülő új betegútszervezési rendszernek legkésőbb a jövő év közepéig működnie kell.
Többek között ezeket tartalmazza a Semmelweis Tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló kormányhatározat, amely a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. A határozat a kihirdetését követő napon, vagyis szerdán lép hatályba.
A kormányhatározat szerint az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntarthatósága, valamint a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az egészségügyi ellátórendszert megközelítőleg 1–1,6 millió lakos ellátásáért felelős térségi egységekre alakítják át.
Ennek irányítására a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szervezeti egységeiként működve november végéig létrejön az Állami Egészségszervezési Központ, valamint a térségi egészségszervezési központok.
A kormányhatározat elrendeli, hogy koncepciót dolgozzanak ki a betegútszervezés szervezeti modelljeire, a költségvetési lehetőségeket figyelembe vevő betegútszervezési tevékenység ösztönzésének lehetséges technikáira, az érdekeltségi rendszer kialakítására, a betegútszervezés, valamint az egészségügyi ellátó intézmények együttműködéséből származó hatékonyságjavító funkciók támogatására. A teljes rendszer kialakításának határideje 2012. június 30.
A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami átvétele azonnal megkezdődik. A kórházak legkésőbb 6–9 hónapon belül állami tulajdonba kerülnek.
A főváros és a vonzáskörzete egészségügyi ellátásának tervezett átalakításához szükséges fedezet biztosítása érdekében a korábban egészségügyi célt szolgáló, valamint a tervezett átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítéséből fedeznék. Hangsúlyozták, hogy az ebből származó bevétel kizárólagosan egészségügyi beruházási célú forrásként használható fel.
Ez év végéig kidolgozzák a három budapesti sürgősségi centrum, valamint az új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet megvalósíthatósági tanulmányát.
A határozat kimondja: a kormány „egyetért azzal, hogy az egészségügyi emberi erőforrásokkal kapcsolatos válsághelyzet megoldása érdekében a Széll Kálmán Tervnek a gyógyszerkassza és a táppénz területén tervezett megtakarítás céljaitól független, azokat nem érintő – kifejezetten az egészségügyi rendszer átalakításából származó hatékonyságjavulás eredményeként felszabaduló – forrásokat az egészségügy hiányterületeire, különösképpen az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelésére kell visszaforgatni".
Szeptember végéig áttekintik az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-helyzetét, majd ez alapján és a költségvetési források figyelembevételével az egészségügyi dolgozók egységes életpályacsoportjaira vonatkozó humánerőforrás-stratégiák kidolgozását írják elő.
A kormányhatározat értelmében az év végéig áttekintik és kiterjesztik népegészségügyi szűrési programokat. Az év végére fel kell állnia az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központnak is; ennek célja az egykapus betegjogvédelem kialakítása, az egészségügyi műhibák és a megszűnt egészségügyi intézmények betegdokumentációjának kezelése.
A Semmelweis Terv az egységes egészségügyi ágazati informatikai fejlesztéseket, a nemzeti egészségügyi informatikai (e-Health) rendszer megvalósítását is előírja.