Lemondott Schmitt Pál köztársasági elnök (Frissítve!)

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. De hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát.

A köztársasági elnök fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az államfő ezt parlamenti beszédében jelentette be hétfőn, azzal magyarázva, hogy címét csak a bíróság vonhatta volna vissza. Nem sokkal ezt megelőzően azonban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke azt közölte: jogszerűen járt el a Semmelweis Egyetem, amikor visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori fokozatát.

Az államfő előző nap az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a plágiumügyével összefüggésben egyebek között azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza; Schmitt Pál álláspontja szerint az egyetem szenátusának ki kellett volna kérnie a MAB véleményét is.

A Parlament nem sokkal fél öt előtt 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta Schmitt Pál lemondását. Nemmel voksolt két fideszes – Szabó Tamás és Wittner Mária –, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le.
Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot. Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani, hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait a Ház által kijelölt alelnök látja el.

Az alaptörvény rögzíti az államfő megválasztásának szabályait. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A parlament az államfőt titkos szavazással választja meg.