Rovatok:
Rovatok > eü-gazdaság
Május helyett júliusban indulhat az új struktúrára épülő egészségügyi ellátórendszer – a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről szóló rendelettervezet szerint a modernizált rendszer élesítését késlelteti a kormány.
Úgy tűnik, nem tévedtek nagyot azok, akik azt hangoztatták: az új egészségügyi struktúrát valójában nem a kórházi ágyak száma határozza majd meg a jövőben. Ennél sokkal fontosabb tényező lesz az egyes intézményekhez sorolt ellátási területek nagysága, illetve az adott intézményben működő osztályok progresszivitási szint szerinti besorolása – az új finanszírozási rendszerben ettől függ majd az intézmények jövőbeni sorsa. Ugyanis a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szakértői most dolgozzák ki az új támogatáspolitikai elvek szerint intézményfinanszírozási rendszert: a jövőben nem a teljesítmény, hanem az intézmény ellátási körzetébe csatolt lakosság száma, a feladat nagysága lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetett támogatás alapja. Úgy tudjuk, pillanatnyilag azon folyik a vita szakértői körökben, hogy mennyi idő alatt állítsa át az intézményeket a tárca az új rendszerre, ugyanis a történelmileg kialakult (kilobbizott) területi ellátási kötelezettség és a hozzá csatolt teljesítmény volumenkorlát szerinti teljesítmény, illetve a feladat alapú finanszírozás közötti eltérés miatt sok szolgáltató azonnal életképtelenné válhat.
Többek között erről, továbbá a kapacitások mértékéről és sok más, a rendszer működését alapvetően befolyásoló súlyos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szakértőinek, így egy most közzétett – a települési önkormányzatok által működtetett fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló – rendelettervezet szerint az eredeti, májusi határidőt júliusi hatálybalépésre módosítja a kormány.
Az eredeti ütemtervet tartva a GYEMSZI az egyes egészségügyi intézmények kapacitására és ellátandó területére tett javaslatát január végén postázta a szakminiszternek illetve az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak. Ez utóbbi hatóságnak 60 nap állt rendelkezésére ahhoz, hogy a szolgáltatókkal folytatott egyeztetést követően meghatározza az ellátórendszer új struktúráját, ezt követően május 1-én debütált volna az új ellátási rendszer.
Csakhogy idő közben a politika közbeszólt, Szócska Miklós, az Egészségügyért Felelős Államtitkár állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök külön kérésére felpörgették a városi kórházak átvételét is. A korábbi elképzelések szerint az év végéig kellett volna állami tulajdonba venni a települési önkormányzatok által tulajdonolt intézményeket, ezzel szemben két ütemben, májustól a fekvőbeteg ellátók, 2013. január elsejétől pedig a szakrendelők kerülnek a GYEMSZI fennhatósága alá.
|
2012. május 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények |
|
1. Bajai Szent Rókus Kórház 2. Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet 3. Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ 4. Kiskunhalas, Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft. 5. Mohács Város Kórház és Rendelőintézet 6. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 7. SzigetvárMed Nonprofit Kft. 8. Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft. 9. Orosháza, Városi Önkormányzat Kórháza 10. Békéscsaba, Réthy Pál Városi Kórház Rendelőintézet 11. Edelény, Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet 12. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórháza 13. MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. 14. Ózd, Almási Balogh Pál Kórház Eü. és Szolg. Nonprofit Kft. 15. Hódmezővásárhely, Erzsébet Kórház – Rendelőintézet 16. Mór, Városi Kórház Rendelőintézet 17. Dunaújváros, Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. 18. Csorna, Margit Kórház 19. Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórháza 20. Berettyóújfalu, Gróf Tisza István Kórház 21. Hatvan, Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. 22. Karcag, Kátai Gábor Kórház 23. Jászberény, Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 24. Kisbér, Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet 25. Komárom, Selye János Kórház 26. Tata, Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház és Rendelőintézet 27. Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet 28. Margit Kórház Pásztó 29. Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház 30. Cegléd, Toldy Ferenc Kórház Nonprofit Közhasznú Kft. 31. Marcali Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet 32. Siófok Város Kórház-Rendelőintézete 33. Kisvárda, Felső-Szabolcsi Kórház 34. Bonyhád, Városi Kórház –Rendelőintézet 35. Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. 36. Celldömölk, Kemenesaljai Egyesített Kórház 37. Körmendi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. 38. Ajka, Magyar Imre Kórház 39. Pápa, Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia 40. Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft. 41. Keszthely, Városi Kórház 42. Nagykanizsa, Kanizsai Dorottya Kórház 43. Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.
|
|
2013. január 1-jével állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények |
|
1. Szarvasi Szakorvosi Eü. Szolg. Kft. 2. Kapuvár, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet 3. Kunhegyes, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 4. Oroszlányi Szakorvosi- és Ápolási Kft. 5. Dorogi Szent Borbála Szakkórház és Szakorvosi Rendelő Kht. 6. Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete 7. Veresegyház, Misszió Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. 8. Szentgotthárd Város Önkormányzata Rendelőintézet 9. Sárvár Önkormányzati Kórház 10. Zirc Városi Erzsébet Kórház Rendelőintézet
|
Erre a hatalmas feladatra nyilván nincs elegendő kapacitása a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek, a MedicalOnline értesülései szerint az intézet súlyos munkaerőhiánnyal küzd, miközben a gazdasági tárca nem engedi további státuszok, lényegében a költségkeretek bővítését. A Területi Egészségszervezési Központok (TESZK) feladata lenne a szervezetfejlesztés, ehhez azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő forrás. Ráadásul még mindig nem tisztázott a TESZK-ek feladat és hatásköre, holott az lenne a cél, hogy a rendszerbe lépő új intézményeket már ne külső bizottságok, hanem a rendszert működtető szakértői csapatok, a nyolc egészségszervezési központ munkatársai vegyék át.
A döntést halasztásához nyilván az is hozzájárul, hogy a városi kórházak felgyorsított átadás-átvétele nyomán újabb „ellenfél” jelent meg a lobbiharcokkal amúgy is keresztül kasul szabdalt területen. Elkeseredett csaták zajlanak a különböző progresszivitási szintekre történő besorolásért, a minél nagyobb teljesítmény volumen korlátért (tvk), s talán a minél nagyobb ellátandó területért. Mindeközben pedig az intézmények élén álló menedzsment tagjai zavartan, túlélésre játszva toporognak, várják, hogy az államtitkárság kiírja a vezetői pályázatokat.