A csütörtöki bértárgyaláson a teremben ülők közül senki nem vitatta, hogy a rendelkezésre álló, pillanatnyilag 30,6 milliárd forintot nem csak az orvosok, hanem általában az egészégügyiek bérére kell fordítani.
Mindezt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár jelezte a MedicalOnline érdeklődésére azt követően, hogy csütörtök délben első alkalommal ült tárgyalóasztalhoz az egészségügyi szakmai szervezetekkel, megtárgyalandó az ágazati bérrendezés lehetséges forgatókönyveit. Az államtitkár megnyugtatónak ítélte mindazt, ami a teremben zajlott. Mint mondotta, részéről sosem volt kérdés, hogy egy esetleges béremelés a teljes egészségügyet érinti majd, és a csütörtöki tárgyaláson minden partnere úgy gondolta, hogy „egy csónakban eveznek”.
Az államtitkár jelezte, mindenképpen fenntartható, hosszú távú bérmegoldások elfogadására törekednek annak érdekében, hogy a kiosztható összeg ne értéktelenedjék el.
Szócska Miklós számításai szerint jelenleg 30,6 milliárd forint fordítható erre a célra, amelynek forrásai a népegészségügyi termékadó mellett az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok is. Az államtitkár az egyeztetésen megjelent szervezetektől azt kérte, hogy modellszámításokkal segítsék az államtitkárság munkáját.
A csütörtöki első találkozón lényegében a tárgyalássorozat kereteiben állapodtak meg a felek. Az egyeztetés részleteiről azonban nem kívánt tájékoztatást adni az államtitkár, s mint mondta, a megállapodásig erre kérte partnereit is. A bérekre vonatkozó tárgyalások jövő szerdán folytatódnak.
Az emelést a többi közt az tette lehetővé, hogy a kormány döntése nyomán 27 milliárd forintot kaptak az intézmények lejárt adósságaik kifizetésére; így vált realitássá az a jelszó, hogy „mindent a bérekre” – jelezte az államtitkár. Azokra az újságírói kérdésekre válaszolva, amelyek a Népszabadság mai információjának esetleges következményeit feszegették – a cikk szerint azoknak az intézményeknek, amelyeknek nem volt tartozásuk, egy kormányrendelet értelmében vissza kell fizetniük a kapott összeget – Szócska azt mondta: az intézmények teljesítményarányosan kapták a pénzt, és jelenleg is keresik annak lehetőségét, miként maradhat ez az összeg az ágazatban.
A kék kártyás, az EU-n kívüli országokból érkezők bérével kapcsolatos vitára reagálva annyit mondott: mindez az uniós jogharmonizációs folyamat része. S bár a nemzetgazdasági tárca rendelete „szerencsétlen időpontban” látott napvilágot, a rendelkezés célja valójában annak előírása volt, hogy ne lehessen bevándorlókat, olcsó munkaerőt felhasználni a bérek letörésére.