Rovatok:
Rovatok > eü-gazdaság
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem szabad hallgatni a szlovák politikusok hívó szavára, s azt kéri: egyetlen magyar orvos se vállaljon munkát a szomszédos országban. Az „Uzsoki-ügy” – ha egyáltalán van ilyen – tálalása Éger István szerint alapjaiban rengeti meg a gyógyító munkához, s a gyógyuláshoz elengedhetetlen orvos-beteg bizalmi viszonyt.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) előterjesztésére és megfogalmazásában fogadta el a 27 uniós tagállam orvosait képviselő, november végén Varsóban ülésező Európai Uniós Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) közgyűlése a szlovák államfőt figyelmeztető és elítélő nyilatkozatot. Mint közismert, az államfő egyfajta rendkívüli állapottal gondolta megoldhatónak a bérharcát felmondólevél beadásával nyomatékosító kétezer kórházi orvos helyben tartását. Az ötlet negyébként elbukott, a legújabb kormányzati elképzelés szerint a szomszédos országokból érkező orvosok segíthetnek a probléma megoldásában, amely egyébként a napokban azzal, hogy a járóbeteg szakorvosok is csatlakoztak bérköveteléseikkel kórházi kollegáikhoz, tovább eszkalálódott.
A MOK figyelemmel kíséri a szomszéd államban zajló eseményeket, szolidáris a szlovák orvosokkal, közölte Éger István, aki egyben nyomatékosan arra kérte a magyar orvosokat, hogy a hívó szó ellenére ne vállaljanak munkát a szomszéd országban.
A kamarai elnök úgy véli, hogy a hazai politikai erők a MOK-hoz hasonlóan figyelemmel kísérik a szomszéd országban történteket, Éger István szerint nem véletlen, hogy a Fidesz frakcióvezetője kedden fogadta a felmondólevelüket december végéig ügyvédi letétben őrző hazai rezidensek képviselőit. Úgy tűnik, a magyar politikusok nem kívánnak szlovák kollegáik útjára lépni, békés megoldásra törekednek. Más kérdés, hogy a szükséges bérrendezéshez – amely 100 milliárd forintos kiadással járna, ha valamennyi orvos nettó 100
ezer forintos fizetésemeléshez jutna – semmiféle forrás nem szerepel a jövő évi költségvetésben. Minden ígéret dacára – szögezte le Éger – kizárólag törvényben garantált, közép és hosszabb távon is anyagi előmenetelt leíró megoldást tartanak elfogadhatónak.
Arra a felvetésre, vajon nálunk milyen jogi lehetőség áll a kormányzat rendelkezésére egy, a szlovákiaihoz hasonló esetben, a kamara elnöke elmondta: a magyar alkotmány nem teszi lehetővé a szlovák kormányfő első – rendkívüli állapotot akaró – ötletének megvalósítását. Annál is inkább, hiszen nem váratlan és kiszámíthatatlan eseményről van szó, a szervezkedő rezidensek hónapokkal ezelőtt bejelentették szándékukat, azt, hogy egy veszprémi ügyvédnél letétbe helyezik felmondó levelüket, amelyek akkor „élesednek”, ha december 31-ig
összegyűlik 3000 darab. Ezt követi a 60 illetve 90 napos felmondási idő.
Az Uzsoki kórházzal kapcsolatban megjelent, jelenleg még nem bizonyított, vizsgálat alatt álló publikációra is kitért a MOK elnöke, aki egyrészt szolidaritását fejezte ki a jó hírű fővárosi kórház irányítóival, ugyanakkor leszögezte: aki bűnös bűnhödjék, de az ártatlanokat ne érje semmiféle hátrány.
Éger kifogásolta az ügyről megjelent egyes cikkeket, mondván, azzal, hogy bulvárosították a témát, még inkább aláássák a betegek és orvosok között amúgy is ingatag bizalmi viszonyt. Az orvosok a gyógyításra esküsznek fel, de ebbe a végstádiumú betegek fájdalmainak csillapítása is bele tartozik – szögezte le. Ez azonban elképzelhetetlen a beteg és orvosa közötti bizalmi viszony nélkül.
Az „Uzsoki-ügy” – amelyről egyelőre azt sem tudni, hogy valóban megtörtént-e vagy csupán kitalálták – azzal járhat, hogy a betegek félve néznek majd orvosaikra, az orvosok pedig félnek segíteni nekik.