hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Zsebe csak a kormánynak van

Nem biztos, hogy jó helyre címezték panaszos levelüket a beszállítók – vélekedett Dózsa Csaba a Lánchídrádióban.

A javuló gazdasági mutatók mellett érthetetlen, hogy kormány miért nem foglalkozik az egészségügy adósságainak végleges eliminálására – mondta Dózsa Csaba egészségügyi szakközgazdász a Lánchídrádiónak, hozzátéve, hogy a következő két-három évben megoldást kell találni az ágazat helyzetének rendezésére, hiszen évek óta a beszállítók tartják el a kórházakat.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) szerint a kórházak feltételekhez kötik a konszolidáció által érintett számlák kifizetését, és 1,7 milliárd forint kapcsolódó követelésről mondatnák le egyoldalú elvárásként a beszállítókat. Dózsa Csaba úgy vélte, a 45 milliárd forintos konszolidáció elegendő a lejárt határidejű számlák kifizetésére, a probléma esetleg abból adódhat, hogy az adósságrendezésre szánt összeg effektíve még nem érkezett meg a számlákra. Emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt 60 milliárd forintos konszolidáció volt, és bár az adósság ismét újratermelődött, de nem növekedett olyan gyorsan, mint korábban. A most kiosztott pénz is csak néhány hónapra jelent haladékot. A hatékonyságnövelési programokra szánt 15 milliárd forintnak nem a nagyságát, mint inkább nevelő hatását emelte ki a közgazdász, hiszen eddig azok kapták a több pénzt, akik eladósodnak, a pályázattal pedig a jutalmazzák a jó gazdálkodást.

Az ETOSZ által panaszolt kapcsolódó követelésről szólva azt mondta, a szövegkörnyezetből az tűnik ki, mintha az 1,7 milliárd forint késedelmi kamat lenne, bár hozzátette azt is, hogy a lejárt számlák eredeti fizetési határideje 90 vagy 120 nap, és ezen túlmenően esnek elmaradásba a kórházak. Az összegek esetleges hitel, vagy egyéb díjai jelentkezhetnek a beszállítói oldalon. Bár az ETOSZ az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz, és az egészségügyi államtitkársághoz fordult, Dózsa Csaba szerint azonban ebben a kérdésben a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, vagy a Magyar Államkincstárnak nagyobb a mozgástere, az államtitkárság inkább abban tudna lépni, hogy folytatja a struktúraátalakítást, és ésszerűsítő szakmai beavatkozásokat tesz. Zsebe, amibe nyúlni lehet, nem az ágazatért felelős államtitkárnak, hanem leginkább a kormánynak van – mondta a szakember.

(forrás: Lánchíd Rádió)
hirdetés

Könyveink