hirdetés
2024. április. 23., kedd - Béla.

Újra országos intézet lesz a Baleseti Központ?

Elképzelhető, hogy a jövőben ismét országos intézetként működik majd a Balesti Központ – korábbi OBSI – ezt az egészségügyért felelős helyettes államtitkár, Cserháti Péter jelentette be az Egészségügyi Gazdasági Vezetők őszi konferenciáján, ahol többek között a jövő évre vonatkozó strukturális átalakításokról is beszélt.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház 2007-ben nem várt „ajándékként” kapta meg az Országos Baleseti Intézetet (OBSI), és túlzás lenne azt állítani, hogy a frigynek bármelyik fél örült volna. Már csak azért sem volt felhőtlen az öröm, mert az OBSI hozománya nem volt túl kecsegtető: az intézmény gazdálkodása hagyott némi kívánni valót maga után. A baleseti intézet munkatársai tudták, ára van a kézfogónak: elveszítik gazdasági és szakmai önállóságukat, és mindemellett komoly megszorításokkal is számolniuk kell. A vőlegénynek pedig a felhalmozott adósságon túl az egyesülésből adódó érdekellentétekkel, szakmai villongásokkal, és a kiszámíthatatlan gazdasági folyamatokból adódó esetleges veszteségekkel is számolnia kellett. A ceremóniát Budaházy Emil, a Péterfy Kórház főigazgatója vezényelte le, aki a helyettes államtitkár bejelentése kapcsán azt mondta: tudta, hogy nem lesz könnyű összehangolni a két intézmény munkáját, de úgy érzi – és vélhetően ezt érzékelheti Cserháti Péter is –, ma már valóban újra adottak az országos intézeti feladatok ellátásához a feltételek.

Fejlődés a Baleseti Központban

Éppen ezért már ez év elején kezdeményezte ezt Székely Tamás miniszternél, természetesen a területi ellátási kötelezettség és a teljesítményvolumen-korlát kiigazításával párhozamosan. (Az egyesülés előtt közvetlenül a két intézmény összesen több mint ezer súlyszámot bukott, az OBSI hatszázat, a Péterfy pedig mintegy négyszázat.) A főigazgató miniszter által is támogatott javaslata valahol elakadt a bürokratikus rendszer dzsungelében, azt, hogy ideje, vagy „kedve” nem volt kimondani az országos intézetté válást az előző kormánynak, ma már senki sem tudja.

Az elmúlt három esztendő jelentős változásokat eredményezett a Baleseti Központ működésében: a korábbi négy napos betegfelvétel helyett hét nap-hét éjjel fogadja a betegeket az intézet. A lepusztult diagnosztikai műszerpark helyett korszerű berendezésekkel dolgoznak: az egyesüléskor nem volt MR, a CT 13 éves volt, és öreg volt a radiológiai géppark is – sorolja a főigazgató, jelenleg viszont MR, 16 szeletes CT és új röntgen géppark szolgálja ki a sebészek igényeit. Öt műtőt teljesen, hetet pedig részlegesen felújítottak. Az orvosok korábban meglehetősen szerény bérezése is javult: az idősebbeké hozzávetőleg átlagosan bruttó 90 ezer forinttal, a fiatalabbaké 70 ezerrel, a kezdő szakorvosoké pedig 30 ezer forinttal emelkedett, valamint a túlóradíjakat is átlagában megduplázták. Emellett az intézmény presztízse, szakmai súlya is nőtt, ugyanis a fúzió révén a Baleseti Központba került a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszéke. A Baleseti Központot prof. dr. Hangody László irányítja – talán magyarázni sem kell, hogy ez a tény is „öregbíti” az intézmény hírnevét.

A szétválás ára

Budaházy Emil szerint, ahogy az egyesülésnek, úgy egy esetleges válásnak is lehetnek, lesznek hátulütői: így például azzal is számolnia kell a döntéshozónak, hogy sok olyan szolgáltatásért fizetni kell majd a jövőben, melyekért jelenleg egyetlen fillért sem ad ki a Központ. Így például a konzíliumért is piaci árat kell majd fizetni, ugyanis ezt jelenleg a sokszakmás Péterfy biztosítja. Gazdasági apparátusa nincs a Baleseti Központnak, és a logisztikát is a Péterfy biztosítja. (Talán az sem elhanyagolható, és a döntés során megfontolandó tény, hogy a Baleseti Központ Fiumei úti épülete rossz adottságokkal rendelkezik: az épület energiaellátásának költsége megegyezik a Péterfy másik nyolc telephelyének hasonló kiadásával.) Mini holding – így jellemzi Budaházy Emil a két intézmény működését.

A válás négyféleképpen képzelhető el a főigazgató szerint: a minisztérium dönthet úgy, hogy ismét tulajdonába veszi, és közvetlen irányítása alá helyezi a központot. De határozhat úgy is, hogy a Semmelweis Egyetemhez csatolja, mint országos hatáskörű intézetet. Az is elképzelhető, hogy a főváros tulajdona marad mint önálló intézet. A negyedik variáció, hogy mint részben önálló országos intézet marad a Péterfynél a jelenlegi gazdasági háttérrel. Mind a négy út járható – véli Budaházy Emil, de bármelyik mellett is dönt majd a tárca, mindegyik megfelelő előkészítést igényel. Ennek egyik eleme lehet például az az intézkedés, mellyel a Szócska Miklós vezette államtitkárság 2010. szeptember-októberére 311-311 súlyszámmal (azaz havonta mintegy 45 millió forinttal) megemelte az intézmény TVK-ját. Jelentős támogatás, segítség – ekként kommentálta a tárca döntését a főigazgató, aki ennek ellenére nem túl derülátó: korábban, az egyesülés előtt (2007 októberét megelőzően) nem volt adóssága a Péterfynek, 2008 októberére az átszervezések és a folyamatosan apadó finanszírozás miatt elfogyott a kórház tartaléka, 2009 októberére viszont már 1,4 milliárdos a tartozásállomány.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ

A Fővárosi Önkormányzat tulajdona és egyúttal egyik legnagyobb egészségügyi intézménye: 920 aktív és 710 rehabilitációs/krónikus ágyon évente mintegy ötvenezer fekvőbeteget lát el, és egymillió járóbeteg fordul meg az intézmény szakrendelésein.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink