Tíz páciens közül négy tart attól, hogy a gyógyszerellátási lánc problémái megbetegedések, halálesetek kockázatát növelik

A Zebra Technologies gyógyszeripari felmérése (Pharmaceutical Supply Chain Vision Study) bizalmatlanságot állapított meg a betegek körében, amely mind az általuk kapott gyógyszerekkel, mind a gyógyszerellátási lánc szereplőivel szemben megnyilvánul, beleértve a gyógyszereket gyártó, forgalmazó, felíró és kiadó szervezeteket is. A páciensek 43 százaléka ugyanis attól tart, hogy az ellátási lánc javítása nélkül több betegség és/vagy haláleset következhet be a szennyezett vagy hamisított gyógyszerek miatt.

A világszerte több mint 3500 beteg, valamint gyógyszeripari döntéshozó körében készült felmérés az ellátási lánc érzékelt stabilitását és felelősségteljességét, a szereplők iránti bizalmat és az átláthatóság javításának igényét mérte fel.

A félelmek forrása – és kezelése

A gyógyszerek hatékonysága és biztonságossága napjainkra a figyelem középpontjába került. Négy beteg közül három valamelyest vagy nagyon aggódik amiatt, hogy a gyógyszerek nem lesznek hatásosak állapotuk vagy betegségük kezelésében. Tíz páciens közül hét pedig attól is tart, hogy:

• címkézési hibák miatt elrontja az adagolást,
• lopott, szennyezett, lejárt vagy hamisított gyógyszert vásárol,
• vagy olyat, amely szállítás, illetve tárolás közben, szabálytalan kezelés következtében sérült, veszített hatóerejéből.

Válaszaikból ítélve a páciensek tisztában vannak azzal, hogy a sérült ellátási lánc veszélyezteti a gyógyszerek minőségét és hatékonyságát, ezért nagyobb biztosítékot várnak gyógyszereik biztonságosságára és hitelességére nézve. Tíz megkérdezett közül kilenc fontosnak tartja, hogy ellenőrizhesse a gyógyszerek eredetiségét és szabályos – pl. előírt hőmérsékleti értékek közötti – kezelését.

A felmérés szerint a páciensek túlnyomó többsége (81-82 százalék) elvárja, hogy ehhez a gyártók információt tegyenek közzé termékeik készítéséről, tárolásáról és szállításáról. A válaszadók hasonlóan magas aránya fontosnak tartja az alapanyagok beszerzéséről szóló nyilatkozatot is, beleértve a forrásországokban érvényben levő szabályok, valamint az alapanyagok és a gyártási folyamatok fenntarthatóságának ismertetését is.

A gyógyszeriparnak meggyőzőbben kell bizonyítania, hogy a betegek igényeit helyezi előtérbe, ha a fogyasztók nagyobb bizalmára és hűségére pályázik, mutat rá a tanulmány.

Átláthatóságot és elszámoltathatóságot várnak a betegek

Tízből több mint nyolc beteg egyetért azzal, hogy a kormányzatoknak, illetve szabályozó hatóságoknak és a gyógyszeripari vállalatoknak jobban együtt kell működniük a páciensek védelme, valamint annak érdekében, hogy a kapott gyógyszerek biztonságosak és hatékonyak legyenek. A betegek és a gyógyszeripari döntéshozók több mint 40 százaléka szerint a hamisított, lopott és szennyezett gyógyszerek elleni küzdelemért elsősorban a szabályozó hatóságok, a gyógyszeripari vállalatok és a gyártók felelnek. A megbízható biztonsági protokollok bevezetése mégis a gyógyszerek gyártását, kiadását és beadását végző szereplőkre hárul, és a páciensek 57 százaléka úgy látja, a felelősség legfőképp a kórházakra hárul.

A gyógyszeripari döntéshozók többsége (84 százaléka) úgy ítéli meg, hogy felkészült a követhetőség és átláthatóság követelményeinek teljesítésére. Háromnegyedük megerősítette, hogy vállalata már bevezette az ehhez szükséges helymeghatározási szolgáltatások technológiáját, vagy ezt 2022-ben megteszi. Beruházásukkal ezek a szervezetek a gyártás munkafolyamatait és a gyógyszerek követését is javítják, így a betegek számára nagyobb rálátást adó információkkal is szolgálni tudnak.

Nagyobb kihívást jelent ezen szereplőknek a keresett gyógyszermennyiség legyártása és szállítása. Az iparági döntéshozók ugyanis a gyártási és szállítmányozási kapacitás korlátaival, a forgalmazás és a tárolás problémáival, késésekkel szembesülnek. Következésképp 92 százalékuk tervezi, hogy a gyógyszeripari gyártás és ellátási lánc monitorozására 2022-től további eszközöket vezet be.

Problémák az értékesítési pontokon – és azokon túl

A megkérdezett betegek több mint háromnegyede mondta, hogy a múltban problémákba ütközött gyógyszerek vásárlásakor vagy szedésekor, és a millenniumi generációhoz tartozók (82 százalék) lényegesen több nehézségről számoltak be, mint a boomer nemzedék tagjai (61 százalék). Az ezredfordulósok ráadásul nem tűrik a hibákat, és kétszer nagyobb valószínűséggel váltanak gyógyszertárat, mint a boomerek. Az összes válaszadó 70 százaléka megerősítette, hogy rossz tapasztalatok miatt már váltott vénykiállító szolgáltatót, gyógyszertárat vagy gyógyszert.

Válaszaik alapján a páciensek az alábbi problémákat tapasztalják a leggyakrabban:

• olyan gyógyszert keresett, amely nem volt elérhető vagy elfogyott (32 százalék)
• a szükséges mennyiség csupán egy részéhez jutott hozzá, mert az adott időpontban több nem állt rendelkezésre (29 százalék)
• ugyanazt a terméket máshol olcsóbban találta meg (27 százalék).
• nem jutott hozzá a gyógyszerhez időben, vagy nem akkor kapta meg, amikor kellett volna (22 százalék)
• súlyos mellékhatást tapasztalt (21 százalék)

A betegek többsége elsősorban a gyógyszerek megfizethetősége (76 százalék) és hiánya (73 százalék) miatt aggódik. A gyógyszereket kiadó szereplőknek azonban a biztonságosságra és a hatékonyságra is oda kell figyelniük. A páciensek 85 százaléka szerint ugyanis minden gyógyszertárnak ellenőriznie kell a kiadott gyógyszereket, beleértve a csomagküldő gyógyszertárakat is.

Európában a betegek csupán 64 százaléka, az iparági döntéshozóknak pedig 74 százaléka ért egyet azzal, hogy a gyógyszerek postai úton történő, közvetlen kézbesítése a gyógyszerellátás kényelmes és következetesen biztonságos módja – ez az arány az összes régió közül térségünkben a legalacsonyabb.