hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Szócska csak ás és ás

Az egészségügy helyzetét vizsgálva elemzi a kormány elmúlt két évét a Népszabadság – mégpedig azért, mert minden, ami ezen a stratégiai fontosságú területen történt, leképezi mindazt, amit Orbán Viktor kormánya tett más kulcsfontosságú ágazatokban.

Míg ellenzékben sikeresen fékezte a változásokat, kormányra kerülve a Fidesz gyorsan „elérte”, hogy mára már minden inog az egészségügyben. A Fidesz egészségpolitikai ígéretei és a valóság közötti távolság egyre áthidalhatatlanabb. Nem sikerült megállítani, de még csak mérsékelni sem az orvosok elvándorlását. Nemhogy több pénz nem jutott a ciklus feléig az egészségügynek, de összességében a mára mintegy 300 milliárdos tervezett forráskivonásával már túl is szárnyalta a Fidesz a Gyurcsány-kormány reformjainak költségeit. (...)

Szócska Miklós nyilvános közszereplésein rendre a chilei bányakatasztrófa mentési munkálataihoz hasonlítja a helyzetet, mondván: az ágazat bennrekedt a gödörben, ő pedig felülről ás. Hiába kérdezik meg tőle mindennap, hogy mikor jön pénz, nem tud rá egyebet felelni: „keresem a lent rekedtekhez vezető utat. De ha kitör a pánik, és azonnal ki akarnak jutni, akkor polgárháborús állapot lesz, és egymást tapossák agyon.”

Ha a Fidesz-kormány nem is kezelte prioritásként az egészségügyet, Szócska Miklós 2011 végén valóban szerzett ötvenmilliárdot a kórházaknak, azaz „ásót ragadott”, még ha az ötvenmilliárd csaknem felét a kórházi ellátásokon spórolta is meg, ugyanis 21 milliárdot egész egyszerűen nem fizettek ki év közben az intézményeknek. Az egészségügyben dolgozók bérére további 30-40 milliárdos forrást ígért, kiegyezett az orvosi és szakdolgozói érdekképviseletekkel, ám a látványos kommunikáció sikere ellenére a kormányzattól egyetlen fillér többletet sem kapott. Sőt. A dolgozóknak ígért béremelés fedezetét az államtitkárnak megint csak az OEP-kasszából kell összeszednie. Amelyből már amúgy is hiányzik az áfa év eleji emelkedésének kompenzálása, a közüzemi és egyéb árak inflációjának a pótlása. Ez azt jelenti, hogy még kevesebb jut a betegellátásra. (...)

Bár az egészségügyi kormányzat alternatív forrásteremtési akciókba kezdett, így bevezette a népegészségügyi termékdíjat, kivetette az autósokra a baleset-biztosítási adót, e két bevételnek csak a töredékét adta át a kormány az egészségügynek. Az sem többletként érkezett, hanem ennyivel kevesebbet utalnak a járulékot nem fizető állampolgárok ellátására. Vagyis még sosem volt az egészségügy ennyire kiszolgáltatott a pénzügyi kormányzatnak, mint most, és szakemberek szerint a humántárcán belül nem kap védelmet az egészségügyért felelős államtitkárság a fiskális kormányzattal szemben. Így fordulhatott elő, hogy a konvergenciaprogrammal 2011–2013 között 12, 88 és 117 milliárd forintot vontak ki a rokkantellátásokból, a kormány ötmilliárddal csökkentette 2011-ben a táppénzre kifizethető keretet, a Széll Kálmán Tervekkel idén 121 milliárdot, jövőre pedig újabb 77 milliárdot vonnak ki a gyógyszertámogatásra szánt összegből. Ha a számokat összeadjuk, máris több mint 300 milliárd forint hiányzik az egészségügyre költhető közpénzekből. (...)

A teljes cikk a NOL-on

Danó Anna
a szerző cikkei

(forrás: Népszabadság)
hirdetés

Könyveink