hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Szócska: Nem lesz bocsánat!

A nemzetközi gazdasági helyzet fokozódik, derült ki a költségvetésért felelős helyettes államtitkár szavaiból, aki nem titkolta, az egészségügy jelenlegi struktúrájába nem tesznek pénzt. Ezt néma csendben hallgatta az ágazat több száz, illusztris képviselője, akik csak akkor szisszentek fel, amikor a gyógyszerkassza 83 milliárdos csökkentése, mint a várt struktúraátalakítás dicsérendő zászlóshajója került említésre.

Az egészségügy nem csak azzal bizonyítja hihetetlen virulenciáját, hogy még mindig működik, hanem hangadóinak adaptációs készségével is. Ez derült ki a Világgazdaság mai egészségpolitikai konferenciáján, ahol az előadók mindegyike hosszabb körmondatok helyett szikár számokkal vélte bizonyíthatónak, ez így nem mehet tovább. Legoptimistábbnak a felszólalók csapatából az ágazatért felelős államtitkár tűnt, bár ő sem titkolta, az egészségügy új pályára állítása nem egyszerű feladat.

Az új rendszer – a jelenleg még talpon álló tervek szerint – jövő május elsejétől lép hatályba, közölte Szócska Miklós, ezt megelőzően – 2012. március 31-ig – kialakítják az új területi ellátási körzeteket, s újraosztják a kapacitásokat, majd április 30-ig módosítják a finanszírozási szerződéseket. Bemutatta az új térségi egységeket, az viszont a felvetített nyolc szinben játszó – tehát ennyi egészségügyi régiót tartalmazó – térképről nem derült ki, hogy a végleges leosztást mutatja, vagy csupán a legújabb a tervek közül.

Az államosítás során az ágazathoz kerülnek az intézmények, a rendszer vezetéséért három háttérintézmény – OEP, GYEMSZI, ÁNTSZ – lesz felelős. A kórházigazgatókat a miniszter nevezi ki, ám afelől sem hagyott kétséget az államtitkár, hogy a jelölteket sűrű fésüvel nézik át, s az – említette példaként – aki az intézmény 800 milliós többletét  „elpárologtatta” vélhetően kevés reménnyel kandidál az állásra. Szócska – fontosságukra tekintettel – hosszan sorolta az alapellátás megerősítését – praxisjog, praxiskezelő, eszköztámogatás, indikátorrendszer -, valamint a fiatal doktorok itthon tartását szolgáló intézkedéseket.

Arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy a termékadó idénre tervezett 3 milliárdos bevételéből várhatóan 2,4 milliárdot be is fizetnek, amit teljes egészében a pótlékokra fordítanak. Jövőre 30 milliárdos befizetést várnak ugyanezen a címen, amelynek felét ugyancsak erre használják fel. A konvergencia régiók jövőre további 9 valamint 6,6 milliárdos összegre számíthatnak. Az előbbire a hiányszakmában dolgozó szakdolgozók, szakorvosok és szakorvosjelöltek pályázhatnak, míg az utóbbiból a foglalkoztatást kívánják támogatni. Erre intézmények pályázhatnak.

Egy kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta körülbelül 100 aktív kórház működtetését tartaná reálisnak, egyelőre 16 vidéki intézmény jelezte, hogy nyitott a funkcióváltásra, s várhatóan egy szociális feladatok ellátására áll át. Nem titkolta, hogy a fővárosban „mozogni” fognak a telephelyek.

Adatokat sorolt a Magyar Kórházszövetség (MK) elnöke, akitől megtudhatták a résztvevők, hogy 15,44 százalékkal csökkent a hazai nyilvántartásban szereplő orvosok száma, míg az orvosi korfa legszélesebb mezsgyéjét az 55-59 év közöttiek adják, de 1709 70 év feletti doktor is praktizál. Az elmúlt években rendre több mint ezer frissen végzett orvos hagyta el Magyarországot, s egyre többen már a szakképzést is külföldön kívánják abszolválni. A helyzet pedig fokozódik, hiszen a legutóbb meghirdetett 1005 rezidensi állásból mindössze 405-öt sikerült betölteni. Ami pedig a jövedelmeket illeti: az átlagkereset alig haladja meg a 120 ezer forintot, ami majd 20 ezer forinttal marad el a nemzetgazdasági átlagtól. Rácz Jenő azt is elmondta, hogy az egyik legnagyobb kórházi beszállító levélben közölte az MK-val, hogy a jövőben kizárólag készpénz fizetés ellenében hajlandó szállítani, de hasonló döntést már más cégek is hoztak. Ami pedig a kialakult helyzetet illeti, spontán romlik a minőség, szűkül a szolgáltatatási verseny, s addig nőnek a várólisták, míg végül a rajtuk lévők nem is jutnak ellátáshoz.

Éger István szerint alig 300 milliárd forintból jelentős előrelépést lehet elérni. Kalkulációja szerint ebből 100 milliárdot kellene a háziorvosi ellátás rendbetételére fordítani, további 100 milliárdból jelentős béremelést kaphatnának az orvosok, a fennmaradó harmadik részt pedig eszközök, az informatika fejlesztésére kellene fordítani. Mindez politikai döntés kérdése, szögezte le a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki azt sem titkolta, nem lát állami szintre emelt, koherens egészségpolitikát.

November 17-ig 2270 orvos helyezte ügyvédi letétbe a felmondólevelét, közölte a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Papp Magor azt is elmondta, hogy október elejéig 808 orvos választotta a külföldi munkát illetve szakképzést. Szóvá tette továbbá, hogy az eredetileg meghirdetett 600 rezidens ösztöndíjból végül 524 lett, s bár a csökkentés okára – elfogyott időközben a pénz, vagy rosszul számolta ki a szükséges összeg nagyságát a szaktárca? – többször rákérdeztek, nem kaptak választ a minisztériumtól. Azért fordultak a kormányzó pártkoalíció frakcióvezetőihez – Lázár Jánoshoz és Harrach Péterhez –, mert szeptemberben megszakadtak tárgyalások a szaktárcával.  

Sok jóval a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára sem biztatta a résztvevőket. Banai Péter nem titkolta, az egészségügy jelenlegi struktúrájába már nem tesznek pénzt.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink