hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Széthasadó egészségügy

Életekben mérhető a pénzkivonás; Lakner Zoltán politológus elemzését az egészségügyről a 168 óra közli.

A tisztán magánkórház sokak számára megfizethetetlen, a tisztán állami pedig vállalhatatlan, a betegek lavíroznak. Eközben lényegében mindenkivel, a nyugdíjasokkal és gyesen lévőkkel is egészségügyi alapdíjat fizettetne Lantos Gab­­riella, egy magánkórház operatív igazgatója, ettől remélve a gyógyítási terhek igazságosabb eloszlását. Mások szerint irreális a mainál is több magánbefizetést elvárni. Ami tény: a Fidesz tovább építi a kiváltságosok és a leszakadók külön ellátórendszereit.

Követ dobott a vízbe Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. Következetességét mutatja, hogy ugyanezt a követ egy évvel ezelőtt is elhajította. Az Indexen megjelent, az orvosbárók uralmának megtöréséről szóló, nagy visszhangot kiváltó kétrészes írásában egyebek mellett „teljes körű egészségbiztosításra” tett javaslatot. Ezt az ötletet vitte tovább a Millennium Intézet nemrégiben tartott egészségügyi konferenciáján. A lényeg, hogy meg kell szüntetni a jelenlegi rendszert, amelyben az fizet járulékot, aki nem tud előle menekülni. Emellett a hálapénz fűti még az egészségügy köhögő motorjait. Ehelyett, Lantos Gabriella szerint, radikálisan, körülbelül négymillióról 6-6,5 millió­­ra kellene emelni a befizetők számát oly módon, hogy a bérből levont járulékot egységes összegű alapdíj váltaná fel. Ezért az állampolgár egy jól körülhatárolt – a politikai döntés(nem)­hozók által két évtizede kialakítani ígért – szolgáltatási alapcsomagot kapna, aminek például nem lenne része a szabad orvosválasztás. Aki tud és hajlandó többet fizetni, kiegészítő biztosítást köthetne további szolgáltatásokért. Lantos Gabriella elgondolása az, hogy a fejadószerű, havi tízezer forint körüli díj alól csak azok kapnának felmentést, akiknek a nettó jövedelme a létminimum alatt marad. Ilyenformán az alapszintű egészségügyi ellátáshoz a társadalom felnőtt tagjainak többsége egészségügyi átalánydíj befizetésével jutna hozzá, a többiek pedig lényegében rászorultsági alapon – tehát nem társadalombiztosítási elven és nem is alanyi jogon.

A teljes elemzést itt olvashatja.

(forrás: 168 óra)
hirdetés

Könyveink