hirdetés
2018. december. 11., kedd - Árpád.
hirdetés

 

Sötét foltok árulkodnak a nyelőcső rákveszélyes elváltozásairól

Egy új vizsgálat igazolta, hogy Barrett-özofáguszban a nyelőcső prekancerózus sejtjeit szegélyező cukormolekulák mintázata megváltozik, és ennek alapján sokkal könnyebb felismerni és eltávolítani ezeket a sejteket, mielőtt még nyelőcsőrák alakulna ki belőlük. Ez a felfedezés, amely a Nature Medicine-ben jelent meg, nagy jelentőségű a betegek megfigyelése és a rákmegelőzés szempontjából.

hirdetés

A nyelőcsőrák az Egyesült Királyságban az ötödik, az Egyesült Államokban a nyolcadik leggyakoribb halálok. Emellett gyorsan nő az ezzel a betegséggel diagnosztizált személyek száma. A Barrett-özofágusz prekancerózus gyulladásos elváltozás, azaz ennek a betegségnek az esetén jelentősen nagyobb a nyelőcsőrák kialakulásának kockázata, s az ilyen betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani, hogy biztosak lehessünk benne, hogy az elváltozás nem progrediál – írja a Science Daily.

Amíg csak diszplázia van jelen, meg lehet előzni a rákot az érintett sejtek eltávolításával. Azonban a beteg területek pontos azonosítása nem könnyű, mivel mind az endoszkópia, mind a biopszia során észrevehetetlenek maradhatnak – ez érthető, hiszen a biopsziás mintavétel a nyelőcsőnek csak egy kis területén történik. Ez hamis biztonságérzetet kelthet azokban a betegekben, akiknek diszpláziáját nem vették észre, illetve máskor a valóban diszpláziamentes betegeknek további fölösleges vizsgálatokat kell elviselniük.

A mostani vizsgálatot végző nemzetközi kutatócsoport, élén dr. Rebecca Fitzgerald angliai, cambridge-i kutatóval egy új módszert fedezett fel a Barrett-özofágusz diszpláziás sejtjeinek kimutatására, amelynek az a lényege, hogy olyan fluoreszcens jelzőanyagot juttatnak be spray formájában a nyelőcsőbe, amely a sejtek körüli cukormolekulákhoz kötődik, azonban a diszpláziás sejteknél ez a kötődés nem jön létre.

A kutatók kimutatták – a dr. Lara Mahal, a New York-i Egyetem munkatársa által kidolgozott mikroarray technikával –, hogy a ráksejtek kialakulásának különböző stádiumaiban más-más cukormolekulák vannak jelen a prekancerózus sejtek felszínén. Ez a technika a cukorkötő fehérjéket, az úgynevezett lektineket használja fel a cukrok megváltozásának kimutatására, és ennek alapján választották ki diagnosztikumként (azaz a nyelőcső-spray-ként használt anyagként) a búzacsíra egyik szénhidrátkötő fehérjéjét. Ha a fluoreszcens anyaggal megjelölt, a nyelőcső belsejét borító búzacsíra fehérjét egy bizonyos hullámhosszúságú fénnyel megvilágítják, akkor fluoreszkál. A diszpláziás sejtek felületén levő cukrokhoz azonban sokkal kisebb mértékben kötődik a fehérje, ezért a diszpláziás területek sötét foltnak látszanak a zöld színben ragyogó háttérben.

Ez az új módszer egy olcsó és nem toxikus anyagot használ diagnosztikumként (a búzacsíra fehérjét), és lehetővé teszi, hogy a veszélyeztetett személyekben a lehető legkorábban észrevegyék és kezeljék a rákmegelőző elváltozást.

Weisz Júlia, dr.
a szerző cikkei

(forrás: Science Daily)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink