Ízelítő
Ritoók Zsigmond ókorkutató kapta az idei Bolyai-díjat
Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró – 28 millió forint – összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.
Ritoók Zsigmond akadémikus az ELTE Bölcsészettudományi Karának emeritus professzora, az ókortudományon belül szűkebb szakterülete a korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás és annak továbbélése.
A tudományterülethez nem kötött díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. Lukács János világhírű történész és Oláh György Nobel-díjas kémikus idén elvállalta a Bolyai-díj védnökségét.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 12 millió forinttal járult hozzá a kezelő nemzeti hivatal az eseményhez. Idén először főtámogató a Pfizer: az innovatív gyógyszergyártó hosszú távú elkötelezettség keretében az első kétéves periódusban 20 millió forinttal járul hozzá a Bolyai-díjhoz.
Ritoók a díj ötödik kitüntetettje. A Nemzeti Színházban megrendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is.
Világraszóló magyar sikerek magyar világklasszisoktól – így jellemezte a miniszterelnök a Bolyai-díjasokat a díjátadó ünnepségen mondott beszédében.
A kormányfő szerint a Bolyai-díj a rendkívüli teljesítményekről szól, amelynek a szívós, kitartó kemény munka az alapja. Véleménye szerint a díjazottak olyan emberek, akiknek a példája megerősítheti az ország önbizalmát.
Bajnai Gordon a díj alapítóit is méltatta. Tiszteletreméltónak nevezte, hogy magánvagyonukból alapították az elismerést. Jó lenne, ha ezekben a nehéz órákban többen felismernék, hogy szükség van a társadalmi szolidaritásra – fogalmazott Bajnai Gordon.
A kétévente odaítélt díj adományozásáról 15 tagú díjbizottság dönt, melynek tagjai a magyar tudomány elismert képviselői, elnöke pedig a köztársasági elnök.
Sólyom László szerint a Bolyai-díjat olyan tudós kaphatja meg, aki Magyarországon dolgozik, és tevékenysége példamutató a fiatalok számára.
Véleménye szerint a jó tanárok miatt jók az iskolák, mert elérik, hogy a diákoknak személyes közük legyen a tananyaghoz. Sólyom László úgy fogalmazott: Ritoók Zsigmond a nevelés, a továbbadás, a pedagógia szenvedélyével vezet el bennünket az antik eredetihez és ébreszt rá arra, hogy ehhez a világhoz a mai embernek is nagyon sok köze van.
Az eddigi díjazottak: 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben pedig Lovász László matematikus.
NÉVJEGY
Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas filológus, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára a görög-latin irodalmat, az antikvitás esztétikáját és az ókortudomány történetét kutatja közel hat évtizede, eközben nemzedékeknek mutatta meg az antikvitás szépségét.
Ritoók Zsigmond 1929-ben született Budapesten, nyolcosztályos gimnáziumban érettségizett, majd tanárszakos egyetemi hallgatóként az Eötvös Kollégium tagja lett. Latin-görög szakos tanárként az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, később, 1965-ben magyar szakos középiskolai tanári diplomát is szerzett ugyanitt.
1952-től tanársegédként dolgozott a Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszéken, majd tizenkét évig az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban tanított. Ezt követően újra az ELTÉ-re került, az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportban tevékenykedett, majd 1986-tól a Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszéken volt egyetemi tanár. 1987 és 1993 közt ugyanitt tanszékvezető, ahonnan 1999-ben vonult nyugállományba.
Ösztöndíjasként Oxfordban, a Magdalen Collegiumban kutatott (1982), vendégtanár volt a grazi (1991) és a heidelbergi (2000) egyetemeken. Közben folyamatosan jelentek meg publikációi a görög-latin költészet, a görög esztétikai gondolkodás és a magyar klasszika-filológia történetének témáiban. Az utóbbi években írt egyebek közt a szóbeliség és az írásbeliség átmenetének görög tanulságairól, Horatiusról, a magyar Homérosz-fordításokról, Platón A lakoma című művéről és Euripidészről, a görög művelődéstörténetről.
Ritoók Zsigmond 1993-tól az MTA rendes tagja, hazai és külföldi egyetemek díszdoktora. 1992-ben Szent-Györgyi Albert-díjat kapott, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki, 2001 óta Széchenyi-díjas, 2008-tól a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa. Az akadémikus választmányi tag a Magyar Ókortudományi Társaságban, melynek felesége – aki kollégája is – szintén tagja.
