Reverz vakcinomika, nanotechnológia, ehető oltások
Védőoltásokkal foglalkozó cikksorozatot indított a The Lancet, a világ egyik legnevesebb általános orvostudományi hetilapja. Az írások a folyóirat honlapján szabadon hozzáférhetők.
A sorozatindítóban – A védőoltások következő évtizede: társadalmi és tudományos kihívások – az Oxfordi Egyetem gyerekklinikájának professzora, Richard Moxon kifejti: a következő évtizedben az immunizációs lehetőségek a bakteriális és vírus okozta betegségek megelőzésében is növekedni fognak, és minden bizonnyal megjelennek az első parazita- és gomba-ellenes oltások is. Az egyik fő kihívást az jelenti, hogy olyan kórokozók ellen kell védekezni, amelyek antigén-variábilitása igen nagy. A feladat megoldása érdekében sokkal jobban meg kell értenünk a genetikai és a környezeti faktorok szerepét az immunrendszer működésében, és jobb adjuvánsokat kell fejlesztenünk.
A második cikkben – Védőoltásfejlesztés és új oltási technológiák – Rino Rappuoli, az egyik legnevesebb védőoltás-kutató, a reverz vakcinológia létrehozója beszámol a kutatás új módszereiről, a reverz vakcinológián kívül a strukturális és rendszerbiológia, a nanotechnológia vakcina-fejlesztésben játszott szerepéről, az új oltási technológiák között az ehető oltásokról, valamint az oltások biztonságosságának ellenőrzésében bekövetkezett alapvető eredményekről.
Egy további cikk – Arthur Caplan: Itt az idő, hogy kötelezővé tegyük az egészségügyi dolgozók influenza elleni oltását – a címbeli kijelentést támasztja alá tudományos érvekkel.
Több írás foglalkozik a vakcináció politikájával, a termelés és hozzáférés, finanszírozás kérdéseivel. Egy cikk Richard Moxon munkásságát mutatja be.
Moxon a Haemophilus influenzae b típusa elleni konjugált vakcina egyik létrehozója, részt vett a meningococcusB genomjának szekvenálásában is, ami biztosította a reverz vakcinológia beindulását. A The Lancet cikksorozatának egyik legfőbb közreműködője, mint mondja, alapvető a témáról való kommunikáció akkor, amikor a terület bizalmi válságban szenved.
Ezzel a bizalmi válsággal foglalkozik Scott Ratzan és munkatársainak tanulmánya – Beszéljünk a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságról –, amelyben feltárják a népesség védőoltásokkal kapcsolatos növekvő bizalmatlanságának okait, és azt is elemzik, mi szükséges a bizalom helyreállításához, illetve tartós fenntartásához. Többek között megjegyzik: meg kell értenünk, hogyan gondolkodnak az emberek a védőoltásokról, azok kockázatairól, meg kell ismernünk a témát érintő történelmi tapasztalataikat, vallási és politikai meggyőződéseiket, gazdasági, társadalmi determinánsaikat.
Következtetésük: a vakcinákkal foglalkozó tudós közösség eddig példásan szigorú tudományos kutatásokat folytatott az oltások hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban, azonban elhanyagolta a lakosság vakcinációval kapcsolatos nézeteinek kutatását, és a megfelelő tájékoztatásukat, így a kis számban előforduló oltási szövődmények valós kommunikációja is elmaradt, ami helyet adott az irreális félelmet keltők manipulációjának.
Reverz vakcinológia
Korábban lehetetlen volt védőoltást fejleszteni a meningococcus B-szerotípus ellen annak antigén-tulajdonságai miatt. Nemrég olasz kutatóknak sikerült megoldani ezt a problémát. Rino Rappuoli létrehozta a reverz vakcinológiát; az így készült oltás majdnem az összes meningococcus B szubszerotípust lefedi, márpedig a B szerocsoportú meningococcus okozza Európában az agyhártyagyulladások kétharmadát.
A meningococcus, azaz a Neisseria meningitidis egy poliszacharid-burokkal ellátott baktérium, ami az emberek 10 százalékának felső légutait kolonizálja bármiféle betegség kiváltása nélkül, azonban százezer lakosra számítva 1–3 esetben bekerül a véráramba, és agyhártyagyulladást vagy szepszist okoz. Négy szerocsoportja – A, C, Y és W135 – ellen már három évtizede rendelkezünk felnőttek körében használható védőoltással; ez a tetravalens vakcina a burok tisztított poliszacharidjait használja antigénként. E négy szerocsoport ellen több mint egy évtizede gyerekek körében is alkalmazható, konjugált oltás is van, azonban a B szerocsoport burka olyan szénhidrátot (polisziálsav) tartalmaz, amit sok emberi sejt is használ, például a neuronok a szinapszisokban, így ezt alapul véve nem lehet oltást létrehozni.
A megoldást jelentő reverz vakcinológiával, amit azóta más oltások létrehozására is használnak, dekódolják a baktérium genomját, a menB esetében például felfedeztek 600 új bakteriális fehérjét és 28 új antigént, amelyek egérkísérletekben alumíniumhidroxid adjuvánssal kombinálva baktericid hatású antitestek képződését váltották ki.
The Lancet's New Decade of Vaccines Series:
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
The next decade of vaccines: societal and scientific challenges
Prof E Richard Moxon, Prof Claire-Anne Siegrist
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
Vaccine discovery and translation of new vaccine technology
Dr Rino Rappuoli PhD, Steven Black MD, Paul Henri Lambert MD
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
The vaccine paradox
Richard Horton, Pamela Das
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
Time to mandate influenza vaccination in health-care workers
Arthur Caplan
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
Dr Jenner's House: the birthplace of vaccination
Gareth Williams
The Lancet, Volume 378, Issue 9788, 23 July 2011
Richard Moxon: a virtuoso of vaccinology
David Holmes
The Lancet, Volume 378, Issue 9789, 30 July 2011
Vaccine production, distribution, access, and uptake
Jon Smith PhD, Prof Marc Lipsitch DPhil, Prof Jeffrey W Almond PhD
The Lancet, Volume 378, Issue 9789, 30 July 2011
The future of immunisation policy, implementation, and financing
Dr Orin S Levine PhD , David E Bloom PhD, Thomas Cherian MD, Ciro de Quadros MD, Samba Sow MD, John Wecker PhD, Philippe Duclos PhD, Brian Greenwood MD
The Lancet, Volume 378, Issue 9790, 6 August 2011
Addressing the vaccine confidence gap
Dr Heidi J Larson PhD, Prof Louis Z Cooper MD, Juhani Eskola MD, Prof Samuel L Katz MD, Scott Ratzan MD
