Reverz vakcinomika, nanotechnológia, ehető oltások

2011. augusztus 31. 07:10

Nyomtatás

Védőoltásokkal foglalkozó cikksorozatot indított a The Lancet, a világ egyik legnevesebb általános orvostudományi hetilapja. Az írások a folyóirat honlapján szabadon hozzáférhetők.

Kapcsolódó cikkek

A sorozatindítóban – A védőoltások következő évtizede: társadalmi és tudományos kihívások – az Oxfordi Egyetem gyerekklinikájának professzora, Richard Moxon kifejti: a következő évtizedben az immunizációs lehetőségek a bakteriális és vírus okozta betegségek megelőzésében is növekedni fognak, és minden bizonnyal megjelennek az első parazita- és gomba-ellenes oltások is. Az egyik fő kihívást az jelenti, hogy olyan kórokozók ellen kell védekezni, amelyek antigén-variábilitása igen nagy. A feladat megoldása érdekében sokkal jobban meg kell értenünk a genetikai és a környezeti faktorok szerepét az immunrendszer működésében, és jobb adjuvánsokat kell fejlesztenünk.

A második cikkben – Védőoltásfejlesztés és új oltási technológiák – Rino Rappuoli, az egyik legnevesebb védőoltás-kutató, a reverz vakcinológia létrehozója beszámol a kutatás új módszereiről, a reverz vakcinológián kívül a strukturális és rendszerbiológia, a nanotechnológia vakcina-fejlesztésben játszott szerepéről, az új oltási technológiák között az ehető oltásokról, valamint az oltások biztonságosságának ellenőrzésében bekövetkezett alapvető eredményekről.

Egy további cikk – Arthur Caplan: Itt az idő, hogy kötelezővé tegyük az egészségügyi dolgozók influenza elleni oltását – a címbeli kijelentést támasztja alá tudományos érvekkel.

Több írás foglalkozik a vakcináció politikájával, a termelés és hozzáférés, finanszírozás kérdéseivel. Egy cikk Richard Moxon munkásságát mutatja be.

Moxon a Haemophilus influenzae b típusa elleni konjugált vakcina egyik létrehozója, részt vett a meningococcusB genomjának szekvenálásában is, ami biztosította a reverz vakcinológia beindulását. A The Lancet cikksorozatának egyik legfőbb közreműködője, mint mondja, alapvető a témáról való kommunikáció akkor, amikor a terület bizalmi válságban szenved.

Ezzel a bizalmi válsággal foglalkozik Scott Ratzan és munkatársainak tanulmánya – Beszéljünk a védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságról –, amelyben feltárják a népesség védőoltásokkal kapcsolatos növekvő bizalmatlanságának okait, és azt is elemzik, mi szükséges a bizalom helyreállításához, illetve tartós fenntartásához. Többek között megjegyzik: meg kell értenünk, hogyan gondolkodnak az emberek a védőoltásokról, azok kockázatairól, meg kell ismernünk a témát érintő történelmi tapasztalataikat, vallási és politikai meggyőződéseiket, gazdasági, társadalmi determinánsaikat.

Következtetésük: a vakcinákkal foglalkozó tudós közösség eddig példásan szigorú tudományos kutatásokat folytatott az oltások hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban, azonban elhanyagolta a lakosság vakcinációval kapcsolatos nézeteinek kutatását, és a megfelelő tájékoztatásukat, így a kis számban előforduló oltási szövődmények valós kommunikációja is elmaradt, ami helyet adott az irreális félelmet keltők manipulációjának.

Reverz vakcinológia

Korábban lehetetlen volt védőoltást fejleszteni a meningococcus B-szerotípus ellen annak antigén-tulajdonságai miatt. Nemrég olasz kutatóknak sikerült megoldani ezt a problémát. Rino Rappuoli létrehozta a reverz vakcinológiát; az így készült oltás majdnem az összes meningococcus B szubszerotípust lefedi, márpedig a B szerocsoportú meningococcus okozza Európában az agyhártyagyulladások kétharmadát.

A meningococcus, azaz a Neisseria meningitidis egy poliszacharid-burokkal ellátott baktérium, ami az emberek 10 százalékának felső légutait kolonizálja bármiféle betegség kiváltása nélkül, azonban százezer lakosra számítva 1–3 esetben bekerül a véráramba, és agyhártyagyulladást vagy szepszist okoz. Négy szerocsoportja – A, C, Y és W135 – ellen már három évtizede rendelkezünk felnőttek körében használható védőoltással; ez a tetravalens vakcina a burok tisztított poliszacharidjait használja antigénként. E négy szerocsoport ellen több mint egy évtizede gyerekek körében is alkalmazható, konjugált oltás is van, azonban a B szerocsoport burka olyan szénhidrátot (polisziálsav) tartalmaz, amit sok emberi sejt is használ, például a neuronok a szinapszisokban, így ezt alapul véve nem lehet oltást létrehozni.

A megoldást jelentő reverz vakcinológiával, amit azóta más oltások létrehozására is használnak, dekódolják a baktérium genomját, a menB esetében például felfedeztek 600 új bakteriális fehérjét és 28 új antigént, amelyek egérkísérletekben alumíniumhidroxid adjuvánssal kombinálva baktericid hatású antitestek képződését váltották ki.