hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Június 16-án megszűnnek a nem kamarai etikai testületek

Pro família receptíráshoz nem szükséges a kamarai tagság

Házastársaknak, gyermekeknek továbbra is kamarai tagság nélkül írhatnak fel gyógyszereket a nyugdíjas orvosok, azaz a pro família egészségügyi tevékenység a kamarákról szóló törvény parlamenti módosítása után is végezhető. Azok számára azonban, akik megélhetésük érdekében, vagy mert nincs kinek átadni praxisukat, a nyugdíjkorhatárt követően is tovább dolgoznak, be kell lépniük a hivatásrendjük etikáját is felügyelő orvosi kamarába.

Az elmúlt időszakban többen is megkeresték a Medical Online-t, adjon tájékoztatást arról, hogy az újra kötelezővé tett kamarai tagság milyen mértékben vonatkozik a nyugdíjas kollégákra. „Azt a megszerzett tudást, ami évtizedek munkájának gyümölcse, sokszor szakmai, professzori címet is jelent, nem lehet elvitatni. Sokan vannak, akik hosszú évek alatt megszerzett tudásukat rendszeresen frissítik a mai kor kihívásainak megfelelően, de a rendszeres munkavégzésben helyet adnak a következő generációknak” – írta a szerkesztőségnek dr. Szabó Sándor nyugdíjas belgyógyász, aki szerint azzal, hogy a házastársnak, gyermeknek szakmai tudásuknak megfelelően gyógyszert tudnak vényre felírni, tehermentesítik az egészségügy mostanság már igen túlterhelt rendszerét”.

Hasonló kérdésekkel fordult egyébként – még a törvény általános vitája előtt – Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárhoz prof. dr. Iván László országgyűlési képviselő (Fidesz) is. A gerontológus, pszichiáter, igazságügyi szakértő számára adott válasz egyszerű volt és rövid: ha a nyugdíjas korú orvos gyakorolja a hivatását, akkor rá is vonatkoznak az Országgyűlés által újrafogalmazott szabályok.

Mindez nem érinti azonban „az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint az ugyancsak külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét” – olvasható a jogszabály szövegében. Indoklásában egyebek között pedig az áll, hogy „az egységes jogalkalmazás érdekében … pro família egészségügyi tevékenység kamarai tagság nélkül is végezhető.” Ha a nyugdíjas orvos valamelyik egészségügyi intézménnyel rendelésre szerződik, akkor viszont az intézménynek kell számára intézményi fejléccel ellátott vényt rendelnie. Vagyis az adott szakrendelésén nem osztogathat pro familia vényeket.

Mit kell tudni a belépésről? 

Bár az Orbán-kormány egészségügyet érintő tervei közül a közvélemény szinte elsőként értesülhetett arról, hogy visszaállítják az SZDSZ-MSZP reformtörvények között csaknem elsőként eltörölt kötelező kamarai tagságot, a döntés végül a Parlament március 7-i ülésén született meg. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében június elsejétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, és tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben. Azaz, a munkavállalóknak április elsejétől 60 napjuk van arra, hogy belépjenek valamelyik köztestületbe.

Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az a kamara másik területi szervezetének illetékességi területére esik, akkor a változást 15 napon belül írásban kell majd bejelentenie. A tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes szervezet az érintettet 15 napon belül átveszi tagjai közé, és erről értesíti a kamarai nyilvántartást is.

A köztestületi tagsághoz kamarai tagdíjat kell fizetni, amely a rendelkezések szerint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum egyhavi összegének 18 százaléka, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagoknál 60, másoknál a 30 százaléka, a Magyar Orvosi Kamarában pedig ugyancsak 30 százalék. A tagdíj pontos összegét a kamarák alapszabályában az országos küldöttközgyűlés állapítja majd meg.

A kamarai választások menete

A szakmai kamaráknak június és szeptember között ugyanis – soron kívüli kamarai választásokat követően – országos küldöttközgyűlést kell tartaniuk, s ott új alapszabályt elfogadniuk. Ezt követően, legkésőbb október végéig meg kell alkotniuk új etikai kódexüket is, amelyet 2012. január 1-jei hatályba lépését megelőzően 15 nappal közzé kell tenniük. 

Újra szabályozzák az etikai ügyek elbírálását is

Mindezt a többi közt az etikai rendszer jelenlegi működésképtelensége indokolja; az orvosok esetleges vétségeit felügyelő, szankcionáló etikai rendszert újra és teljes körűen a kamara működtetheti majd. Az új törvényi rendelkezések április elsejei hatályba lépéséig a kamara csak kamarai tag orvosaival szemben léphet fel, ha etikai vagy más vétséget tapasztal. Élhet ugyan akár a kamarai tagság felfüggesztésének lehetőségével is, ez a szankció azonban súlytalan, hiszen a tagság – jelenleg még – önkéntes.

Az előző kormány időszakában, Székely Tamás minisztersége (MSZP) idején a Parlament Egészségügyi Bizottsága foglalkozott már az etikai rendszer körüli ex-lex állapottal. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai eljárások szabályozásának áttekintését Kupper András országgyűlési képviselő (Fidesz) kezdeményezte, és az orvosi kamara maga is kérte az újraszabályozást. Adataik szerint az ügyek 90 százaléka ugyanis az orvosi kamarától került másodfokra, ám az esetek néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag elintézetlenek.

A Magyar Gyógyszerész Kamara ugyancsak súlyos szakmai és etikai ügyekről számolt be a parlamenti testületnek 2009 februárjában. Képviseletükben az országgyűlési bizottság előtt dr. Hankó Zoltán egyebek között arról beszélt, hogy ezek az ügyek el sem jutnak a megfelelő helyre, sőt több helyen nem is működik az etikai ügyekben eljáró megyei tanács. Pedig – mint közölte – „kriminalizálódik a szakma”, számos esetben előfordul szabálytalan expediálás, az, hogy gyógyszerész nélkül tart nyitva patika, s „vásári promóciós technikák” jelennek meg.

Ezeket a gondokat orvosolja a kötelező kamarai tagság visszaállítását elrendelő, a 2006-os törvényt módosító jogszabály, melynek nyomán visszaáll a hivatásrendek tekintélye és nő a szakmai közélet súlya. Legalábbis ezt várja tőle az egészségügyért felelős államtitkár.

A rendelkezések szerint „az új etikai kódex hatálybalépéséig elkövetett cselekményeket és mulasztásokat az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet, valamint az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése körében megalkotott kamarai etikai szabályzatok alapján” kell megítélni és az eljárást lefolytatni. A nem kamarai tagok esetében korábban illetékes Megyei Etikai Tanácsok és a másodfoknak számító Országos Etikai Tanács a módosítás hatályba lépését követően lezárják a folyamatban lévő etikai ügyeket. 2011. április 1-jétől új első fokú etikai eljárás ezeknél a szervezeteknél már nem indulhat és a testületek június 16-án jogutód nélkül meg is szűnnek.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink