hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Patikusokon segítene a kormány

Ellentételezés nélkül idén több milliárdos árrés-tömeg veszteséget könyvelhetnek el a gyógyszerészek. Úgy tűnik azonban, a kormányzat többféle módon igyekszik kárpótolni stratégiai szövetségesét, így Patika Alapot hoznának létre, s a nagykereskedők árrésének egy részét is átirányítanák a patikusokhoz.

Bár a kormány az elsők között teljesítette a gyógyszerészeknek tett választási ígéretét, leállítva, majd visszafordítva a 2007-től zajló patikaliberalizációt; miközben az egyik kezével adott, a másikkal elvett. A gyógyszerárak támogatására fordítható kasszának a Széll Kálmán Terv (SZKT) 1.0 illetve 2.0 változatában megfogalmazott erőteljes csökkentése ugyanis a gyógyszerészek zsebére is megy.

A preferált referencia ársáv bevezetésével párosított vaklicit eredményeként tavaly ősszel közel ezer generikus készítmény ára csökkent átlagosan 20 százalékkal, ami ugyan több tízmilliárdos megtakarítást jelentett az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), a patikák árrés-bevételét azonban idén az első negyedévben 5-7 százalékkal csökkentette 2011 hasonló időszakához képest, miközben sejteni lehetett, hogy a folytatódó vaklicites eljárás további bevételkiesést eredményez majd.

A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) prognózisa szerint az SZKT éves szinten akár az árrés-tömeg 10 százalékát is elveheti a patikáktól, holott a gyógyszertárak működtetésének lényegében – néhány kisebb támogatási tételtől eltekintve – ez az egyetlen forrása. Nem véletlen, hogy folyamatosan nő a fizetésképtelenné vagy a csőd közelébe kerülő patikák száma, mint ahogy egyre több milliárddal tartoznak a nagykereskedőknek is. Aki gyakran jár patikába, maga is tapasztalni kénytelen, hogy a likvid tőke hiányában előálló készletezési problémák miatt egyre többször kapja meg csak pár órával, vagy egy-két nappal később felírt gyógyszerét, akkor, amikor a soron kívüli rendelést teljesítik a nagykereskedők, akik mára gyakorlatilag magukra vették a patikai készletezés feladatát.

A kormányzati kompenzáció első lépéseként sikerült a gyakorlatban is alkalmazható gyógyszertári generikus programot kimunkálni, s életbe léptetni. Ez idén 2,7 milliárd forinttal „gazdagíthatja” a patikák azon részét, amelyek a beváltott – ártámogatásban részesülő készítményt tartalmazó – vények legalább 35 százalékáért a legolcsóbb gyógyszert szolgálják ki. A kormányzati ígéret szerint a program folytatódik, jövőre a fenti címen 3,6 milliárd forintot osztanak majd szét.

A likviditási problémák áthidalását szolgáló finanszírozási előlegre idén 1,2 milliárd forintot különítettek el az egészségpénztár költségvetésében, s ez a jelenlegi tervek szerint jövőre is megmarad, bár az összeg nagysága változatlan marad. Ebből a pénzből azok a gyógyszertárak kaphatnak kamatmentes kölcsönt – amit év végéig vissza kell fizetniük – akik megfelelnek az évek során folyamatosan szigorított feltételrendszernek.

Mint arról lapunkban korábban többször írtunk, az egészségügyért felelős államtitkárság többletforrás-keresésének egyik célja – javaslatuk szerint 5 milliárd forint erejéig – a régóta ígért gyógyszertári szolgáltatási díj bevezetését is szolgálná. A korábbi tervek szerint ez már idén januárban megtörtént volna, a kormányzat azonban egy év haladékot kért, s egyelőre nem tudni, hogy vajon az elmúlt hónapokban milyen mélységig sikerült kimunkálni a díj bevezetésének szakmai feltételeit.

Az első félévben a meglepetést keltett, hogy az úgynevezett kisadók kirostálásának áldozatául esett a patikai szolidaritási díj is. Ezt a tételt jelentős árrés-tömeg bevétellel rendelkező gyógyszertárak fizették be forgalmuk alapján egy közös kalapba. Az így összegyűlt pénzt a kispatikák támogatására fordították. Bár a szaktárca jövő évi költségvetésében szerepel egy 700 milliós tételt hasonló céllal, ez azonban nem pótolja teljes egészében a szolidaritási díjat.

A gyógyszerészek már korábban javasolták a gyógyszer nagy- és kiskereskedők árrése közötti átcsoportosítást. A korábban felmerült elképzelések szerint 3-3,1 milliárd forinttal jutna így több a patikáknak. A Medical Tribune-nek e témában korábban nyilatkozó Feller Antal szerint a nagykereskedelmi árrés közel 10 százalékának csökkentését – átirányítását a kiskereskedelemhez – a cégek már nem tudják kompenzálni. A Hungaropharma vezérigazgatója szerint félő, hogy a probléma megoldása – a kis- és nagykereskedelmi árrés valorizációja – a beláthatatlan jövőbe tolódik, miközben ezzel a lépéssel egy fillér többletforrás sem kerül a rendszerbe.

Az árrés-átcsoportosítás egyik kimondatlan célja a nagykereskedői kedvezmények – amelyek haszonélvezői jelenleg elsősorban a nagyforgalmú patikák – átterelése a kisebb gyógyszertárak felé. A rendelkezésre álló 2010-es adatok szerint közel 10 milliárd forintot tettek ki a patikáknak adott engedmények. Meglehet, a gyógyszerészek 3 milliárdnál többet veszítenek majd e kedvezmények csökkentésén, vagy teljes megszüntetésén.

Mint az a hét végén kiderült, a kormány felgyorsítaná a gyógyszerészek patikai tulajdonrészének növelésével kapcsolatos korábban meghatározott menetrendet. (A jelenlegi szabályozás szerint 2014. január elsejére kell elérnie a 25, 2017. január elsejére pedig az 50 százalékos tulajdonrészt.) A létrehozandó Patika Alap lényegében államilag garantált hitelnyújtást tenne lehetővé, s mint az Orbán Viktor miniszterelnök és a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezérkarának hét végi tárgyalásán kiderült, ez támogatott, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású kölcsönt jelenthet.

 


Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink