Mire megy ki a játék?

  Feltehetően újabb létszámleépítéssel, kapacitáscsökkentéssel kell majd kompenzálnia az Országos Mentőszolgálatnak azt, hogy kapott ugyan kétmilliárdot, kétmilliárddal mégis kevesebb lesz a pénze jövőre.

  Ha e feladvány esetleg nehezen érthető, az csak azért lehet, mert pillanatnyilag közel távol sem látni olyan döntéshozót, vagy akár a döntések előkészítésével megbízott szakembert, aki pontosan tudná, mi mennyibe kerül, minek mi lesz a következménye, sőt: mire miért van szükség a mentés és betegszállítás régóta húzódó szétválasztásakor.
   A november 21-i parlamenti egészségügyi bizottsági ülésen ismét nyilvánvalóvá vált, hogy tovább folytatódik az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kálváriája. Egy biztos: nem tartunk még ott, hogy Puskás Tivadar KDNP-képviselő interpellációban jelezze, anynyi forrást kapott a mentőszolgálat, hogy nem tudják azt elkölteni. E viccnek szánt mondatot Horváth László, a szaktárca főosztályvezetője mondta ki, arról azonban, hogy pontosan hol is tartunk, a köztisztviselő nemigen tudott számot adni. Annyit közölt, hogy a parlament döntése nyomán most már biztosan beépül az OMSZ jövő évi költségvetésébe 2,5 milliárd forint támogatás, ám azt továbbra sem tudni, hogy ez elegendő-e. Ehhez ugyanis legalább azt tudni kellene, hogy milyen OMSZ-t akarunk – mondta. A mentők főigazgatója, Göndöcs Zsigmond és a problémát úgy tűnik, jobban értő ellenzéki képviselők jelezték, hiába az eredetileg a kormány által megszavazott támogatás, ha nominálisan csökken a pénz mennyisége.
   Egészen pontosan: 2007-ben 24,65 milliárd volt, jövőre 22,9 milliárd áll az OMSZ rendelkezésére. Az igaz, hogy az Egészségbiztosítási Alapban a mentési kasszát 2 milliárddal megemelték, de két milliárd hiányzik azon saját bevételekből, amit eddig a betegszállításért kaptak.
   A szaktárca általában ezt azzal indokolja, hogy kevesebb az OMSZ betegszállítási tevékenysége, miután az alternatív szolgáltatók egyre több feladatot átvesznek. Ez így igaz, csakhogy Göndöcs Zsigmond főigazgató azt mondja: a háttérben zajló egyeztetéseken világossá vált, hogy a magáncégek, az alternatívnak nevezett szolgáltatók lényegében csak a szakkíséret nélküli betegszállítást vállalják – így kisebb létszámmal, olcsóbban dolgozhatnak. Úgy is mondhatnók: lényegében csak „taxiszolgáltatást” kell nyújtaniuk a betegeknek. Feladatok azonban másfélék is vannak, amelyeket a mentők eddig „szabadidejükben” láttak el, akkor, ha épp nem kellett menteniük. Ezekben az esetekben a bérköltség már nem terheli a szállítást, legfeljebb a benzint és az amortizációt kell állniuk, nem feltétlenül igaz tehát az a korábbi állítás, hogy az OMSZ drágábban végzi a betegszállítást.
   Egyelőre annyi bizonyos, hogy a mentők nem kapnak forrást bizonyos feladatok ellátására, az alternatívok viszont vagy megoldják azokat, vagy nem, de a szakkíséretet igénylő eseteket akkor is el kell látnia valakinek, ha nem finanszírozzák. Azaz, a mentőszolgálat akkor is szállít, ha nincs rá pénze, hisz ott vannak orvosok, ők esküdtek fel a betegekértimages/
  Kökény Mihály bizottsági elnök jelezte, a probléma túlnő a szaktárca illetékességén, ezért felkérik a kormányt, hogy számoltassa be a dolgok állásáról az Egészségügyi Minisztériumot.
   A megoldást valószínűleg az jelentené, ha valaki – a kormány vagy a szaktárca, hiszen mindkettő jegyez rendeletet az OMSZ tevékenységével kapcsolatban – leírná végre, melyik típusú betegszállításnak ki a felelőse, s ehhez biztosítaná a kellő fedezetet is. Néhány éve ugyanis hivatalosan már csak a mentés állami feladat; az OMSZ-tól elvben elvették ezt a tevékenységet, csak épp hivatalosan nem kapta meg senki. Vagy lehet, hogy épp ez a dolog lényege?
   Külső szemlélő számára mindenesetre egyre inkább úgy fest a dolog, hogy az időhúzás, az átgondolatlan szétválasztás – amellett, hogy munkát, nyereséget stb. juttat magáncégeknek az állami cég rovására – arról is szól, miként lehetne kivenni a betegszállítást a kötelező pénztárak által, fejkvótából finanszírozott szolgáltatások közül.