hirdetés
2019. szeptember. 19., csütörtök - Vilhelmina.
hirdetés

Mire jó az influenzaoltás?

Az influenzavakcina nem csupán az influenzától véd meg, hanem a kardiovaszkuláris események kockázatát is jelentősen csökkenti. Amint arról a 2012-es Kanadai Kardiovaszkuláris Kongresszuson egy kutatócsoport beszámolt, a vakcina hatására 50 százalékkal csökkent a jelentős kardiális események száma és 40 százalékkal a halálozás.

A kanadai kutatócsoport, amelynek vezetője dr. Jacob Udell, a Torontói Egyetem kardiológusa volt, felfedezte, hogy az influenzaoltás alapvető terápia lehet, amely fenntarthatja a szív egészségét és védhet a kardiovaszkuláris események, így a szívinfarktus és a stroke ellen.

Erre a következtetésre annak alapján jutottak, hogy áttanulmányozták az 1960-as évektől fogva a témával kapcsolatos releváns szakirodalmat. A vakcinát kapókban egy év alatt 50 százalékkal csökkent a jelentős kardiovaszkuláris események (stroke, szívinfarktus, kardiális eredetű halál) száma, összehasonlítva a placebót kapó személyekkel. Hasonlóképpen 40 százalékkal kevesebb lett a bármilyen eredetű halálozás is, mint a placebocsoportban. Ezeket a hatásokat az oltás mind a szívbeteg, mind a nem szívbeteg személyekben kifejtette.

A kutatók 3227 személy adatait elemezték, akiknek mintegy a fele szívbeteg volt, a másik felük pedig nem volt az. A résztvevők fele véletlenszerűen influenza oltást kapott, a többiek pedig általában placebo oltást.

Dr. Udell úgy gondolja, hogy ezek az eredmények megerősítik a jelenlegi irányelvben szereplő ajánlást, miszerint a korábban szívinfarktuson átesett betegeknek erősen javasolt az oltás, azonban nem csupán az influenza elkerülése végett. A nagyon ígéretes eredmények ellenére úgy véli, hogy szükség van egy nagyobb és hosszabb, multinacionális vizsgálatra, amely pontosan ki tudná mutatni, hogy milyen mértékben csökkenti a vakcináció a halálos kardiális események számát, hány életet ment meg. Egy átfogóbb vizsgálat emellett általánosabbá tehetné az oltás használatát is, ami dr. Udell szerint extrémen alacsony.

A népességnek még a fele sem adatja be magának a vakcinát. Az ez évi felmérés szerint 2011-ben a kanadaiaknak csupán 36 százaléka kapott influenzaoltást, s ez az arány nem volt magasabb a krónikusan beteg 18–65 éves személyek körében sem. Az otthonukban élő 65 év felettiekben ez az arány 66 százalék volt.

Mire jó az influenzaoltás? (matton.hu)Egy másik vizsgálatban két, a Sunnybrook Egészségtudományi Központban dolgozó kardiológus, dr. Ramanan Kumareswaran és Sheldon Singh azt tanulmányozta, hogy hogyan hat az influenza vakcina a beültethető kardiális defibrillátorral (ICD, implantable cardiac defibrillator) élőkben. (Az ICD egy kis, elemmel működő elektromos impulzus generátor, amelyet azokba a betegekbe ültetnek be, akik ki vannak téve a hirtelen szívhalál veszélyének. Úgy működik, hogy felismeri a kardiális aritmiát, és elektromos sokkot alkalmazva helyreállítja a normális szívritmust.) Eredményeik szerint azokban, akik oltást kaptak, kevesebb káros esemény fordult elő.

Összesen 230 ICD-vel élő, 70–74 éves beteggel kitöltettek egy kérdőívet 2011 második felében, amelyben a demográfiai adatokra és az egészségügyi állapotra vonatkozó kérdések szerepeltek, valamint az, hogy kapott-e a beteg influenzaoltást, és hogy mi a véleménye róla. A betegek közül 179-en (78%) részesültek vakcinációban, a többiek nem.

Azt a tendenciát mutatták ki, hogy az oltást nem kapók körében gyakoribb volt az ICD kezelés, mint azokban, akik megkapták a vakcinát. Az influenzaszezon alatt az előbbi csoport 13,7 százalékában fordult elő legalább egy ICD kezelés, míg az oltást megkapókban csak 10,6százalékos volt ez az arány. A kutatócsoport most arra készül, hogy egy nagyobb vizsgálattal támassza alá ezeket az eredményeket.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline, Medical News Today)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés