hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Jóhiszemű, de aggódik a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal

Mindenkinek joga van a hasi sebészeti ellátáshoz?

Valószínűleg technikai hibák következtében, olyan megfogalmazások kerültek az új Alkotmány tervezetének szövegébe, amelyek korábban meglévő, az egészséghez, egészségügyi ellátáshoz köthető jogokat csorbítanak. Ha azonban a szövegen nem változtatnak, akkor esetleg csak akkor derül ki, hogy mindez mekkora gondot okoz, amikor az alaptörvényt már nem lesz egyszerű módosítani.

Jóhiszeműen foglaltak állást, ám számos kételyt megfogalmaztak március 24-i ülésükön a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal képviselői az Alkotmány tervezetével, a szaktárca egészségügyi államtitkársága által szorgalmazott térségi betegellátás-szervező igazgatóságok felállításával kapcsolatban, valamint a sajtóban csak hamburgeradóként elhíresült elképzelés megvalósulását illetően. S mint az a MedicalOnline kérdésére kiderült: Pós Péter soros elnök szerint a gyógyszertámogatás tervbe vett megváltoztatása is okot adhat az aggodalomra.

Lezáráshoz közeledik az alaptörvény vitája, annak tervezetében jelenleg ugyanakkor számos olyan megfogalmazás akad, amely a szocialisták mellett a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerint is aggodalomra adhat okot. A testület szerint az elmúlt évtizedben a polgárok egészségi állapota és ellátása nem egyszer komoly konfliktusokat generált; elegendő csak a több-biztosítós rendszer tervezett bevezetésére gondolni. Az ellátás alapvető filozófiáját, intézményrendszerét nem egyszer érték jelentős támadások, amelyek során a NEK számos esetben fellépett a nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritáselvű társadalmi egészségbiztosítás megvédéséért. Most azonban nem találják az Alkotmány tervezetében a társadalombiztosítás kifejezést – reményeik szerint csupán technikai malőr miatt.

Pós Péter, a testület soros elnöke szerint ugyanakkor nyilvánvalóan „vannak olyan érdekcsoportok, miként vannak olyan jelenségek is, amelyek arra utalnak, hogy a régi próbálkozások új színekben, új nevekkel,” de tovább léteznek. S bár a mai kormánypártok ellenzékiként számos esetben támogatták a NEK törekvéseit, majd csak utólag lehet meglátni, hogy valójában milyen szándék érvényesül.

Lényegében erre tartja példának a testület a Semmelweis terv néven ismertté vált vitairatában meghirdetett ellátásszervező központokat, amelyek létrehozását indokolatlannak tartja. Nem is támogatja, hogy a társadalmi egészségbiztosítás és az egészségügyi intézmények, valamint a betegek közé egy harmadik szervezetet iktassanak. Szerintük „felesleges, a működést gátolja, az ellátási zavart, pénzügyi veszteséget okozó irányított betegellátási modellhez hasonló Állami Egészségszervezési Központ, a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása”. Ezek helyett „a társadalmi egészségbiztosítást kell kiterjeszteni, fejleszteni, mert csak így valósul meg az érdemi és ellátás érdekű betegút szervezés, amely a szükséges forrásokat sem nélkülözheti.”

Gilly Gyula szakértő szerint az új alaptörvényben az a szándék érhető tetten, hogy a kormánypártok alapvetően nem akarták az egészség, az egészségügy témakörét bolygatni, ám az Alkotmány tervezetében számos félreérthető kifejezés van. Ilyen például, hogy a szöveg értelmében a honpolgárnak nem a lehető legmagasabb szintű egészséghez lenne joga, hanem az egészségmegőrzéshez. Márpedig kis túlzással olyan ez, mintha azt írnák az alaptörvénybe, hogy mindenkinek joga van a hasi sebészeti ellátáshoz – mondta a szakértő, aki szerint mivel az egészség megőrzése statikus dolgot jelent, ha valaki éppen beteg, akkor neki ahhoz lesz joga, hogy beteg maradjon…

A NEK eredetileg a gyógyszer-támogatási rendszer tervbe vett átalakításáról is állást foglalt volna, ám ülésük egyrészt egy időben zajlott a gyógyszerészi kamara elnökségének ülésével, másrészt kevés még a konkrétum, amiről beszélhetnének. A Széll Kálmán tervben eddig napvilágot látott néhány adat kapcsán a NEK elnöke a MedicalOnline-nak annyit azért elmondott: örömmel látnák, ha sikerülne, eleddig azonban nem láttak még példát arra, hogy az ilyesfajta változtatások valóban ne növelték volna a betegek terheit.

Az állásfoglalás szövege a MOK honlapján olvasható.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink