2024. április. 16., kedd - Csongor.
hirdetés

Minden évben minden 14. orvos ellen pert indítanak

A New England Journal of Medicine online kiadása augusztus 17-én egy tanulmányt közölt az amerikai műhibaperekről. A vizsgálat két évtizede a legátfogóbb erre vonatkozó elemzés, amelyet a Harvard Kennedy School of Government gazdasági és társadalompolitikai szakértői készítettek, s a RAND Institute for Civil Justice és a National Institute on Aging finanszírozta – utóbbit a műhibák elsősorban az egészségügyi ellátásra fordított összegek miatt érdekelték.

A vizsgálat kimutatta, hogy a műhibapereknek csupán egyötöde végződik a felperes (a beteg) győzelmével vagy azzal, hogy a beteg peren kívül megegyezik az alperessel a kárpótlás összegében.

Bár az orvosok és a biztosítók az esetek túlnyomó többségében felülmaradnak, a harc nagyon kiélezett. Minden évben minden 14. orvos ellen pert indítanak, és a legtöbb orvosnak s a sebészek jóformán mindegyikének pályafutása során legalább egy ilyen ügye akad.

A műhibaperek nagy érzelmi megterhelést jelentenek az orvosoknak – mondja Amitabh Chandra, a tanulmány egyik társszerzője. „Az orvosok gyűlölik, hogy nevüket meghurcolják a helyi újságokban és hogy bíróság elé kell állniuk.”

Első látásra a tanulmány azt az orvosok körében általánosan elterjedt véleményt látszik igazolni, hogy a műhibaperek túlnyomó többsége alaptalan, de a szerzők szerint az igazság ennél bonyolultabb.

Emlékeztettek egy korábbi, New York állambeli vizsgálatra, amely kimutatta, hogy az egészségügyi ellátás hibáinak áldozatai közül csak egy piciny hányad emel vádat az orvos vagy a kórház ellen. Ennek egyik fő oka, hogy a per jelentős költségekkel jár a beteg számára. Egy ügy előkészítése és a szakértők tiszteletdíjának megfizetése rengeteg pénzbe kerül. Az orvosok, a kórházak és a biztosítók számára ez általában nem gond, mint ahogy nem probléma a legjobb ügyvédek alkalmazása sem. A műhibaperek elindításának egy másik akadálya, hogy egyes államokban maximálják a műhibák esetén kérhető összeget. Mindezek miatt csak a legerősebb esetek, amelyeknél jelentős anyagi kompenzáció várható, kerülnek a bíróság elé. „Bolond lenne az az ügyvéd, aki egy kétes esettel állna a törvényszék elé” – mondta Chandra.

A kutatócsoport az USA egyik legnagyobb, műhibákra szakosodott biztosítójának adatait dolgozta fel, mintegy 41.000 olyan orvosét, akik 1991 és 2005 kötöttek biztosítást. A biztosító az ország összes orvosának 3 százalékát biztosítja csak, azonban mind az 50 államban működik. A kifizetések átlagos összege nagyjából ugyanannyi volt, mint az országos átlag, melyet egy kormányzati adatbank tart számon.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők voltak:

  • Évente az orvosok kb. 7,5 százaléka ellen indítanak műhibapert. (Ez az adat valamivel magasabb 5 százaléknál – egy nemrég, az Amerikai Orvosszövetség [AMA] által végzett felmérésben ezt az arányt állapították meg.)
  • Évente az orvosok kevesebb, mint 2 százaléka ellen nyertek műhibapert úgy, hogy a biztosítónak meg kellett fizetnie a bíróság által megállapított összeget vagy megegyezett a felperessel a kárpótlás mértékében.
  • Bizonyos szakmákban gyakoribb a műhibaper: a legveszélyeztetettebbek az ideg- és a szívsebészek, akiknek 19 százaléka ellen indítanak pert minden évben. A legkisebb a gyerekorvosok és a pszichiáterek kockázata, náluk ez az arány csak 3 százalék.
  • Ha a gyermekorvost kárpótlás kifizetésére ítélik, az összeg sokkal magasabb, mint más orvosok esetében. Az átlagos összeg a gyermekorvosoknál több mint 520 000 dollár volt, míg a többi szakma átlaga kb. 275 000 dollár.

A bírák különösen érintettek érzelmileg, ha gyermeknek okozott kárról van szó – mondta Chandra. A szakértők szerint a gyermekeknek okozott kárért azért kell többet fizetni, mert ennek következményeit a beteg sokkal hosszabb ideig fogja megszenvedni, mint ha középkorú vagy idősebb lenne.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Yahoo! News, MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink