Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság
A Népszava tavaly júliusban számolt be arról, hogy a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány próbapert indított egy gondnokság alá helyezett személy ügyében. Az alapítvány kezdeményezése nyilvánvalóan azt célozta, hogy ráirányítsa a figyelmet a gondnokság alá helyezési ügyek jogalkalmazási visszásságaira. 2007. július 2-án, „Van tíz perce? Akkor gondnokság alá helyezzük" című cikkében az alapítvány vizsgálódásai alapján arról is írt a lap, hogy a gondnokság alá helyezési ügyek meglehetősen formálisan, futószalagszerűen zajlanak a bíróságokon, a döntések majdhogynem kizárólagos alapja a bíróság által beszerzett igazságügyi elmeszakértői vélemény, az ügyek alpereseit a kirendelt ügygondnokok olykor a tárgyalásokon ismerik meg.
Az újrakodifikált polgári jogi szabályok koncepciója gyökeresen szakítani kíván a mechanikus jogalkalmazás gyakorlatával. Az egyik legfontosabb újítás a szinte teljes jogfosztást jelentő cselekvőképességet kizáró gondnokság intézmenyének felszámolása. A gondnokság alá helyezett személyek jogi kategóriája továbbra is az értelmi fogyatékos, a pszichoszociális fogyatékos személyek (régebbi terminológiával pszichiátriai betegek vagy elmebetegek), a szenvedélybetegek és az időskori deminenciában szenvedő személyek csoportjaiból fog állni. A fogyatékos személy akadályozottságának mértéke ennek alapján nem állapítható meg pusztán orvosi szakértelem igénybevételével.
A javaslat szerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság, az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal intézményei akár egyszerre is alkalmazhatóak lesznek.
Forrás: Népszava
