2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Meghosszabbította az Országgyűlés a veszélyhelyzetet

Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután kedden megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt.

A képviselők 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését. Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig – azaz a kihirdetését követő 90. napig  meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket. A Országgyűlés ugyanakkor a törvény hatályvesztését megelőzően is visszavonhatja e felhatalmazását.

A kormánynak a járvány következményeinek elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek. A jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. A veszélyhelyzet megszűnése utáni napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján rögzítették a jogszabályban, hogy azokban az esetekben, amikor a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napon kell megtartani, jelöltek pedig csak azok lehetnek, akiket a választási bizottság már jogerősen nyilvántartásba vett.

A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül kell kitűzni. További szabály, hogy a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Az összegyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.

A koronavírus-járvány második hulláma miatt elrendelt rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet múlt szerdán lépett hatályba.

Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel  sarkalatos törvényben meghatározottak szerint  egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány  az Országgyűlés felhatalmazása alapján  meghosszabbítja a hatályukat. Ezt a felhatalmazást adta meg kedden a Ház.

"Továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség"  olvasható a kormányzati előterjesztés általános indoklásában, amely szerint a rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt. "Az eljárásrend heteket vehet igénybe, ennyit nem várhatunk, a magyar emberek egészsége az első"  írták.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. A korlátozó intézkedések között ismertette az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.

(forrás: MTI)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés