2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Magyar orvosnők Afrikában

Az afrikai betegek sokkal hálásabbak, boldogabbak, kedvesebbek és türelmesebbek, mint a magyarok – mondták a fekete földrészt megjárt magyar orvosok a Hvg-nek.

„Van egy csomó beteg, aki ha végre beszabadul a rendelőbe, biztos lehetsz benne, hogy ott mindent meg fogsz tudni a szüzessége elvesztésétől a szeretőjén át egészen addig, hogy az ura vagy a felesége legutóbb miért veszekedett vele. Ráadásul mindezt képesek ledarálni öt perc alatt. Na, ilyenkor szoktam azt mondani, hogy akkor most álljunk meg, vegyünk egy nagy levegőt, és kezdjük elölről az egészet. És amikor végzett, megkérdezem, hogy jó, de tulajdonképpen mi a baj? A gyereke a probléma? A házassága? A főnöke? Vagy a kiskutyafüle? Általában ilyenkor kezdenek el bőgni (a pasik is). De ha sír, már nyert ügyünk van, és elő fogja adni az igazat, mert a lényeg az volt, hogy valaki ítélkezés nélkül végre meghallgatta, és egyszer sem szakította félbe. Aztán persze rátérünk arra, hogy mi az, amit mi itt és most a rendelőben meg tudunk oldani. De az, hogy végre elsírhatta a bánatát már önmagában fél gyógyulás, mert az orvos sokszor már önmagában gyógyszer” – Jakkel Anna, kecskeméti háziorvos, az Afrikában missziót teljesítő magyar orvosok „korelnöke” mesélte mindezt a Hvg-nek.

„Afrika nekem is időutazás volt, csak egy kicsit más értelemben, mint Annának” – mondja Kiss Krisztina, aki a szegedi orvosi elvégzése után nem sokkal, háziorvos rezidensként vett részt tavaly tavasszal egy ugandai misszióban. Krisztinát 26 évesen maga a szakma vonzotta Afrikába, mert a mai orvosképzésben a digitális technológia már jóval nagyobb hangsúlyt kap, mint az, hogy orvos például mit tapint ki a kezével, vagy mit hall a fonendoszkóppal.

„Nekem a maláriával volt hasonló történem” – mondja Fodor Réka, aki szintén háziorvos Budapesten, és szintén Ugandában vett részt orvosmisszióban, nem sokkal Krisztináék csapata után. „Egyszer csak elkaptunk egy olyan három napos esőt, hogy sárban úszott minden: még az áram is elment. Hiába dobta le a láncot az utolsó aggregátor is, a rendelés nem állhatott le. Mivel a maláriagyorsteszthez is árammal működő mikroszkóp kell, kíváncsi voltam, hogy bármilyen eszköz nélkül képesek vagyunk-e a maláriát diagnosztizálni.”

Az orvosnők történeteit itt olvashatja.

(forrás: HVG)
hirdetés

Könyveink