hirdetés
2018. december. 12., szerda - Gabriella.
hirdetés

Idős kor 2.0

A közösségi média használatában járatos öregeknek jobb a kognitív működésük, magabiztosabbak, boldogabbak és egészségesebbek. Az élettel való elégedettség – a világ néhány helyén – különben is nő az idősebbek körében.

hirdetés

Az Európai Unió egy két éves projektet – Age 2.0 - finanszírozott Nagy-Britanniában, amelynek az volt a célja, hogy kiderítse, milyen hatással van a 60-95 évesekre, ha számítógép-, internet- és közösségi média-használatra képzik őket, az mennyire segít az aktív öregkor elérésében, és milyen mértékben gátolja az öregkorra egyébként jellemző szociális izolációt.

 

Képezzük őket!

Az eredmények egy része nem lepte meg a kutatókat: a tréningben részesülők a képzés előrehaladtával egyre pozitívabb véleménnyel voltak a számítógépekkel kapcsolatosan, különösen élvezték a rokonokkal és barátokkal folytatott Skype-beszélgetéseket és email-váltásokat. A tréningben részesülőknél ezen kívül növekedett az önbizalom és a kompetencia érzése, növekedett társadalmi aktivitásuk, erősödött identitásuk, és kognitív képességeik is javultak. Mindezen tényezők eredőjeképp javult az idősek általános mentális egészségi állapota és növekedett a jóléte is.

A projekt vezetője, dr. Thomas Morton (University of Exeter) elmondta: az emberek társas élőlények, ezért nem meglepő, hogy jobban érzik magukat, amikor megnőnek a lehetőségeik a másokkal való kapcsolatteremtésre. Meglepő viszont, mennyire fontosak a szociális interakciók a kognitív és fizikai egészség megőrzésében. Azok az öregek, akik szociális izolációban élnek és magányosnak érzik magukat, sokkal jobban ki vannak téve a betegségeknek és a kognitív hanyatlásnak. Mindebből az következik, hogy igazán fontos az idősek szociális kapcsolódásait támogatni, amihez hasznos eszköz a technológia. Óriási haszonnal jár, szögezte le a kutató, ha segítjük az öregeket abban, hogy megtanulják a modern eszközök használatát, illetve ha ellátjuk őket olyan számítógépekkel, amelyek az idős kor lehetőségeihez vannak igazítva (pl. érintőképernyő és –billentyűzet, könnyen kezelhető, egyszerű programok). A kutatók szerint a projekt azt is bizonyította, milyen előnyös az egészségügyi és szociális ellátás integrálása.

A vizsgálatban 76, 60 és 95 éves kor közötti önkéntes vett részt, akik Somerset megye szociális ellátórendszerében szerepeltek vagy idősek otthonában laktak. A képzés 3 hónapig tartott, a résztvevők összesen egy évre kapták kölcsön a számítógépeket.

Mint a program egyik résztvevője, Margaret Keohone elmondta: „a tréning megváltoztatja az emberek életét, és kinyitja a világukat, új energiával tölti fel az elméjüket, és sokunk számára azt is lehetővé tette, hogy teljesen új módon lássuk saját értékünket, ahogy öregszünk.” Az egyik tréner, Emma Green szerint a program előrehaladásával a résztvevők egyre nagyobb magabiztossággal mesélték, hogy a rokonok visszaírtak egy-egy emailt, lájkoltak egy Facebookos kommentet vagy fényképet, Skypoltak a külföldön élő ismerősökkel. Olyan is volt, aki kempingezésben vett részt: laptopjával Skypon csatlakozott a tábortűz körül ülőkhöz.

 

Az életcél éltet

Az élettel való elégedettség a középkor tájékán, 45 és 54 éves kor között erőteljesen csökken, de míg a jó módú, angolul beszélő országokban ezt követően, az idősödéssel újra növekedésnek indul, a korábbi Szovjetunió országaiban, Kelet-Európában, Latin-Amerikában és a szubszaharai Afrikában az emberek az öregedéssel párhuzamosan egyre elégedetlenebbé válnak az életükkel, írja a The Lancet novemberi számának öregedéssel kapcsos speciális összeállítása.

A The Lancetben közölt egyik felmérés szerint a korábbi Szovjetunió országaiban és Kelet-Európában az idősek a fiatalokhoz képest sokkal kevésbé elégedettek az életükkel, és hasonló trend figyelhető meg Latin-Amerikában, azonban ott az élettel való elégedettség nem csökken olyan meredeken a korral, mint Kelet-Európában. A szubszaharai Afrikában viszont az élettel való elégedetlenség minden életkorban magas.

A kutatók az angolszász országokban a középkorúaknál tapasztalható jólétcsökkenést azzal magyarázzák, hogy ebben az időszakban keresnek az emberek a legtöbbet, és hajlamosak arra, hogy aktuális boldogságukkal nem törődve csak arra koncentráljanak, hogy minél többet összegyűjtsenek a közeledő öregkorra. A korábbi Szovjetunió országaiban és Kelet-Európában az öregedéssel jelentkező növekvő elégedetlenség okát abban látják a kutatók, hogy az ott lezajló politikai-gazdasági átmenet különösen az idősödők számára jelent erőteljes stresszforrást.

A kutatásban részt vevő egyik professzor, Angus Deaton elmondja, hogy kétirányú összefüggés van a fizikai egészség és az élettel való elégedettség között: a rosszabb egészségi állapot alacsonyabb elégedettséghez vezet, de az is igaz, hogy az élettel való nagyobb elégedettség távol tartja a fizikai egészségromlást: az életükkel legkevésbé elégedettek csoportjában a kutatás időtartama alatt 29,3%-os volt az elhalálozás, míg az életükkel leginkább elégedettek csoportjában 9,3%-os. A kutatók hangsúlyozzák: azok az idős emberek, akik úgy érzik, van az életüknek célja, tovább élnek, ezért az egészségügyi rendszereknek nemcsak az idős kor fizikai vetületeivel kellene foglalkozniuk, de hangsúlyt kellene fektetniük az öregek pszichológiai egészségére is.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink