Hypochondriára nem jó a diéta

Adatbank az élelmiszer-allergiásokért

Nem biztos, hogy mindenki élelmiszer-allergiás, aki annak tartja magát. Az allergia valóságtartalmát megfelelő provokációs és szerológiai vizsgálatokkal kellene ellenőrizni, hogy megóvhassuk betegeinket az indokolatlan diéta káros hatásaitól. A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbanktól sokan előzetes kivizsgálás nélkül kérnek segítséget.

Az Európai Unióban 3–7 millióra becsülik a táplálékallergiások számát. Ennyien vannak, akiket valóban érint ez a betegség – és sokkal többen azok, akik betegnek hiszik magukat. Egy német vizsgálatból nemrég kiderült: a lakosság 20 százaléka tartja magát allergiásnak valamilyen élelmiszerre, valójában azonban mindössze egytizedük, vagyis a lakosság két százaléka az.

Magyarországra ugyanez jellemző – vázolja a helyzetet Horváth Zoltánné, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Dietetikai Tanszékének adjunktusa, az Allergia Adatbank munkatársa. Mialatt beszélgetünk, megcsörren a telefonja, és egy magát élelmiszer-allergiásnak vélő érdeklődő kér tőle tanácsot, aki orvoshoz még egyszer sem fordult panaszával. Száma (486-4826) ugyanis nyilvános: tőle igényelhető az adatbank kilenc füzete, amelyek a leggyakoribb ételallergének (tejcukor, tejfehérje, glutén, szója, tojás, földimogyoró, azoszínezékek, benzoesav és kén-dioxid) szerint csoportosítva tartalmazzák a hazánkban kapható, allergéntől mentes termékek listáját. A füzeteket (áruk darabonként 150 forint, plusz postaköltség) bárki megkaphatja, a még nem kivizsgált érdeklődőket azonban előbb igyekeznek orvoshoz irányítani, hogy felesleges diétával senki ne vonjon meg magától nélkülözhetetlen tápanyagokat.