Homályos az oltottság
A kanyaró elleni védettséget sehol nem összesítik, és arról sincs nyilvántartás, hogy az orvosokat fenyegetik-e más fertőző betegségek, írja az MNO.
Az MNO már két héttel ezelőtt is érdeklődött az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, hogy az orvosoknak meg kell-e kapniuk más oltásokat is azokon túlmenően, amelyek az átlagembereknek is kötelezők, és ha igen, akkor melyek ezek, de válasz máig nem érkezett. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy az orvosoknak kell-e bármilyen szűrővizsgálaton részt venniük ahhoz, hogy dolgozhassanak, illetve ellenőrzik-e az oltottságukat, de választ erre a kérdésre sem kaptunk. A témáról csak orvosokkal tudtunk beszélni, akik elmondták, hogy az ilyen jellegű kérdésről mindig az adott kórház vezetősége dönt. Arról senki nem tudott, hogy van-e egységes nyilvántartás az egészségügyi dolgozók védettségéről.
Az, hogy az orvos elkapja-e a fertőző és ragályos betegségeket, persze több dologtól is függ, nem csak az oltottságtól. – Egyrészt számít a kórokozó penetranciája, tehát az, hogy a vele való találkozásból mekkora eséllyel lesz tényleges betegség. Például az Epstein–Barr-vírussal sokan megfertőződnek, de betegek csak kevesen lesznek. Emellett sokat számítanak az immunológiai tényezők és az orvos védettsége, immunizáltsági állapota is – mondja a lapnak egy infektológus főorvos. Kádár János kiemeli, hogy az orvosokat közvetlenül nem sok betegség veszélyezteti. Ezen kevés kór közé tartozik például a bárányhimlő, amelynek a fertőzőképessége gyakorlatilag százszázalékos, annak esélye viszont minimális, hogy az orvos még ne esett volna át rajta, így az újbóli fertőződés gyakorlatilag kizárt. A rózsahimlő ennél kevésbé fertőzőképes, a kanyaró pedig a kettő között van. Vagyis az az orvos, aki nincs ellene oltva, vagy még nem esett át rajta, elkapja.
Az egészségügyi dolgozóknak nemcsak az oltása, hanem a szűrése sincs megoldva, egyebek mellett nem nézik a hepatitis C-fertőzöttségüket sem, pedig ez a korábban végzetes betegség pár éve gyógyítható. Viszont ahhoz, hogy a kezelést megkezdhessék, tudni kellene, kik az érintettek. Ennek ellenére egyedül a véradók vérkészítményeit ellenőrzik minden véradásnál, illetve a műveseállomásokon végeznek ilyen vizsgálatokat. Emellett csak az ismert HIV-pozitív betegeket szűrik. Mindez az egészségügyi dolgozók vonatkozásában azért probléma, mert ez a betegség őket az átlagosnál gyakrabban érinti. Mint azt Makara Mihály hepatológus főorvostól megtudtuk, az előfordulás náluk nagyjából háromszoros: a fertőző májgyulladás ezen formája itthon a lakosság 0,7 százalékát érinti, míg az egészségügyben dolgozóknál ugyanez 2 százalék körüli. Különösen azok veszélyeztetettek, akik vérvétellel is foglalkoznak, vagy műtéteket végeznek. Ugyan vannak arról hírek, hogy legalább körükben indulhat szűrőprogram, de biztosat még nem lehet tudni. Pedig erre mihamarabb szükség lenne.
