hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Egészségipar

Gyógyszerreklám kontra betegtájékoztatás

A gyógyszerszedés biztonsága, a betegek tájékozottságának növelése és a gyógyszerhamisítás elleni fellépés a célja egyebek között annak az európai irányelvcsomagnak, amely egységes és egyben fenntartható gyógyszerpiac kialakítását tűzi ki célul az unió tagállamaiban.

Nehéz feladat annak megoldása, hogy a betegeket egyrészt a mainál szélesebb körben tájékoztassák a gyógyszerekről, másrészt mindez ne legyen gyógyszerreklám. Egyebek között ez a dilemma merült fel szerdán, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának ülésén, amelyen az európai gyógyszercsomaggal kapcsolatos magyar testületi véleményt fogadták el a képviselők. A vélemény kialakításában a Magyar Gyógyszerészi Kamara, az Országos Gyógyszerészeti Intézet, a gyógyszergyártók és a minisztérium képviselői is részt vettek. A kérdésben éles vita volt a képviselők között is. Kupper András (Fidesz) például arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegtájékoztatás felelőssége elsősorban a kezelőorvos és a szert kiadó gyógyszerész felelőssége, s ennek szerinte célszerű is így maradnia, mivel a gyártók ellenérdekeltek lehetnek a teljes körű tájékoztatásban. Puskás Tivadar (KDNP) a részletes informálás fontosságát hangsúlyozta, Czinege Imre (MSZP) pedig úgy látta, hogy ezzel a gyártókra is nagyobb felelősség hárul majd. A hazai gyártók képviseletében Buzás László egyébként úgy vélekedett, hogy a magyar szabályok szerint a gyógyszerismertetés és a promóció ma is szigorúan szétválik, és csupán arról van szó, hogy a betegek ne csak akkor kaphassanak majd tájékoztatást egy gyógyszerről, ha már megvették és elolvasták a dobozból kiszedett betegtájékoztatót.
„Biztonságos, innovatív és elérhető gyógyszerek: a gyógyszeripari ágazat megújult jövőképe” című közleményében az Európai Bizottság egységes és fenntartható gyógyszerpiac kialakítását tűzi célul. A gyógyszercsomag három témakört ölel fel. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló irányelv közösségi szintű, harmonizált jogi keretet ír elő a gyógyszerek reklámozásához. Ez a jogszabály ma tiltja ugyan az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek nyilvános reklámozását, de nem rendelkezik részletesen a gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról. A betegek tájékoztatásának javítása érdekében az új javaslat egyrészt újabb jogokat adna a tájékoztatók tartalmának ellenőrzésével kapcsolatban az Európai Gyógyszerügynökségnek, másrészt bizonyos körben engedélyezné a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja számára, hogy vényköteles gyógyszerekről tájékoztatást nyújtson.
Mikola István (Fidesz), a parlamenti testület alelnöke arról érdeklődött a szakértőknél, hogy a javaslat megjelenít-e egyfajta európai piacvédelmet, tekintettel arra, hogy „az európai hagyományokkal bíró gyógyszergyártók sokszor nehéz helyzetben vannak más világrészek elsősorban multinacionális cégeinek nyomulása miatt”. A volt miniszter újra megfontolásra ajánlotta a magyar kormánynak, hogy gondolja át a gyógyszerpiac liberalizálása érdekében korábban tett lépéseit, így a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást és az új patikák megnyitásának lehetőségét, lévén ahol kikerültek a patikákból a gyógyszerek, az kedvezett a hamisításnak is.
A hamisításokról szólva Czinege Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Tanács bizottsága 2005-től foglalkozik ezzel a témával és 2007-ben tette le ezzel kapcsolatos véleményét. A gyógyszerhamisítás mintegy 500 milliárd eurós veszteséget okoz az OECD országoknak, s arra ma már egész bűnöző hálózatok épültek fel. Információi szerint ma drágábban lehet a piacon hamis potencianövelőhöz jutni, mint kábítószerhez. A képviselő eredetileg a paralel kereskedelem tilalmát javasolta az EU-nak – mert az szerinte felveti a csalás lehetőségét –, de véleményével egyedül maradt. A gyógyszerek nyomonkövethetősége ugyanakkor egyre inkább kritérium az EU-ban a gyártástól a forgalmazásig. Bár a magyar képviselők véleménye ebben is megoszlott, a hazai egészségügyi bizottság javaslata szerint minden vényköteles gyógyszernek rendelkeznie kell az azonosítására, eredetiségvizsgálatára szolgáló biztonsági elemekkel.

Ne legyen államtitok!
Az új, a világjárvány esélyét magában hordozó influenzavírusok terjedése miatt az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága zárt ülésének összehívását javasolja a gyógyszerellátottsággal és a hazai vakcinaszükséglettel összefüggő kérdések megtárgyalására Mikola István, volt egészségügyi miniszter.  A zárt ülésre azért lenne szükség, mert ezek a kérdések ma államtitoknak minősülnek, amit a testületi alelnök szerint – más államokhoz hasonlóan – fel kellene oldani. Az ülésre a tervek szerint meghívják az egészségügyi minisztert, s megvitatják egyebek mellett, hogy a magyar vakcinagyártási know how nem teszi-e lehetővé, hogy hazánk akár elsőként állítson elő egy a világjárvány esetére megelőzésül szolgáló vakcinát.

 – köblia –

cimkék

hirdetés

Könyveink