hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Gyógyításra spórolt idő

A beteg szükséges tájékoztatásának részleges vagy teljes elmaradásáért nem tehetők felelőssé tisztán és kizárólag az orvosok, írja a HáziPatika.

Sok esetben például a leterheltség nyomán fellépő időhiány idéz elő kényszerű választási helyzetet, amikor is az orvosnak el kell döntenie, hogy milyen jogsértést kövessen el. Megeshet ugyanis, hogy egy-egy betegre csupán néhány percet áldoz, így nem jut idő az érdemi kommunikációra, viszont a rendelőben megforduló páciensek mindegyike megkapja a szükséges ellátást. Ha azonban az orvos úgy dönt, hogy tiszteletben tartja a betegek teljes körű tájékozódáshoz való jogát, aminek következményeként lesznek olyanok, akik aznap be sem jutnak hozzá a rendelési idő végéig, akkor a kimaradók emberi méltósághoz és ellátáshoz való jogai sérülnek. A törvény leírja ugyanis, hogy "a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni", illetve hogy "minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz".

Természetesen nem arról van szó, hogy bárkit is bűnbaknak kellene kikiáltani. Ettől függetlenül, amíg a problémák léteznek, addig keresni kell rájuk a megoldást – húzta alá a HáziPatikának dr. Bánki Endre betegjogi szakértő. "Ami például az időhiányt illeti, a belga egészségügyi rendszer kifizeti az intézményeknek a tájékoztatásra szánt időt. Ott ez is egy szolgáltatás, amelynek megvan a maga ára, amelyet a kórházak megkapnak az egészségbiztosítótól. Ezzel szemben Magyarországon nincs külön betervezve az információátadás az állami ellátásban, pusztán előírás, hogy valamikor, valahogyan történjen meg. Viszont így sem söpörhetjük a szőnyeg alá a betegek jogait: meg kell nézni, hogy miként valósítható meg legalább az írásbeli tájékoztatás, hogy akinek igénye és energiája van rá, többet olvashasson arról, hogy mi fog vele történni. Illetve meg kell vizsgálni, hogy mi az a minimális információ, amelyet mindenképpen helyben át kell adni. Lehet, hogy ez három percbe kerül, de akkor is el kell hangoznia, írásba kell foglalni, illetve meg kell győződni arról, hogy a beteg valóban megértette, amit az orvos elmondott – tette hozzá.

E ponton érdemes megemlíteni, hogy a tájékozódáshoz való jog fontos része, miszerint a betegeket számukra érthetően, azaz életkoruk, iskolázottságuk, ismereteik, lelkiállapotuk, valamint e tekintetben megfogalmazott kívánságuk figyelembevételével kell tájékoztatni – szükség esetén tolmács vagy jelnyelvi tolmács bevonásával. Az orvos feladata, hogy felmérje, a vele szemben ülő beteggel miként kell kommunikálnia. A tájékoztatás minden esetben egyénre szabottan kell, hogy megtörténjen, azaz nem elegendő, ha mindig csak a szakmai zsargont ismételgeti.

A 14 éves betegjogi képviselői tapasztalattal rendelkező szakember kiemelte: bármilyen probléma adódjon is, mindaddig nem szabad elengedni, amíg nincs rá egy mindenki számára elfogadható megoldás.

(forrás: Házipatika)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés