Tudomány
Génterápiával gyógyítottak színvakságot majmoknál
2009. szeptember 18. 11:16
.jpg)
Génterápiának köszönhetően teljes színpompájában láthatja a világot Dalton és Sam, a két egykor színvak mókusmajom. A beavatkozás eredményéről a Nature csütörtökön megjelent számában írnak amerikai kutatók.
Jay Neitz, a seattle-i Washington Egyetem szemészprofesszora és csoportja a születésük óta színvak mókusmajmok szemébe emberi géneket injektált. Öt hónappal később a korábban a zöldet a vörössel megkülönböztetni képtelen hímek felismerték a színeket.
Mivel a majmok színlátása hasonlít az emberre, a kutatók remélik, hogy embereknél is alkalmazható lesz valamikor az eljárás. A kísérletre azért választották a mókusmajmokat, mert a faj minden hímje mutatja a zöld-vörös közti színtévesztés valamely formáját.
A színvakság főként férfiakat érint, mert a vörös és zöld receptorokat kódoló gének az X-kromoszómán helyezkednek el, melyből a férfiaknak csak egy van. A nőknek két X-kromoszómája van, ezért ha az egyiken a hibás változat található, a másikon lévő normál kópia ellensúlyozza az eltérést.
Dalton és Sam szemeibe a retina mögé injektálták be tűvel az előzetesen ártalmatlanított vírusból készült, úgynevezett vektort. Ez „szállítójárműként” juttatta be a vörös fotopigmenteket kódoló emberi géneket a gazdasejtekbe, ahol a vírus sokszorozódni tud.
A majmokat naponta ellenőrizték, egy képernyőn szürke pöttyök között különböző nagyságú és világosságú színes foltokat kellett felismerniük. Amikor az állatok sikeresen megérintették a színes foltot, jutalmazó hang szólalt meg és gyümölcslevet kaptak. Hibás válasz esetén a „negatív” hang szólt és pár másodperces büntető szünet következett.
Körülbelül öt hónappal a beavatkozás után mindkét majom tétovázás nélkül, helyesen a színes pöttyökre mutatott.
Neitz a LiveScience amerikai tudományos portálnak elmondta, hogy mielőtt a génterápiás eljárást embernél is alkalmaznák, meg kell győződniük teljes biztonságosságáról. Az új gének beillesztésének lehetnek ugyanis másodlagos egészségügyi következményei is az emberekre.
Mivel a majmok színlátása hasonlít az emberre, a kutatók remélik, hogy embereknél is alkalmazható lesz valamikor az eljárás. A kísérletre azért választották a mókusmajmokat, mert a faj minden hímje mutatja a zöld-vörös közti színtévesztés valamely formáját.
A színvakság főként férfiakat érint, mert a vörös és zöld receptorokat kódoló gének az X-kromoszómán helyezkednek el, melyből a férfiaknak csak egy van. A nőknek két X-kromoszómája van, ezért ha az egyiken a hibás változat található, a másikon lévő normál kópia ellensúlyozza az eltérést.
Dalton és Sam szemeibe a retina mögé injektálták be tűvel az előzetesen ártalmatlanított vírusból készült, úgynevezett vektort. Ez „szállítójárműként” juttatta be a vörös fotopigmenteket kódoló emberi géneket a gazdasejtekbe, ahol a vírus sokszorozódni tud.
A majmokat naponta ellenőrizték, egy képernyőn szürke pöttyök között különböző nagyságú és világosságú színes foltokat kellett felismerniük. Amikor az állatok sikeresen megérintették a színes foltot, jutalmazó hang szólalt meg és gyümölcslevet kaptak. Hibás válasz esetén a „negatív” hang szólt és pár másodperces büntető szünet következett.
Körülbelül öt hónappal a beavatkozás után mindkét majom tétovázás nélkül, helyesen a színes pöttyökre mutatott.
Neitz a LiveScience amerikai tudományos portálnak elmondta, hogy mielőtt a génterápiás eljárást embernél is alkalmaznák, meg kell győződniük teljes biztonságosságáról. Az új gének beillesztésének lehetnek ugyanis másodlagos egészségügyi következményei is az emberekre.
MTI
