hirdetés
2017. március. 24., péntek - Gábor, Karina.
hirdetés

Figyelnek a CeBIT-re

A kormány szeretné, ha Magyarország a közeljövőben a CeBIT digitális szakkiállítás kiemelt partnerországa, díszvendége lenne, ezért is irányul kiemelt kormányzati figyelem a jövő hétfőn Hannoverben kezdődő rendezvényre, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő,

hirdetés

Ismertetése szerint nemcsak az idei, hanem a későbbi hasonló kiállításokat is kiemelten kezeli a kormányzat, ahogy a Digitális Jólét Programot (DJP) is. Megfeszített háttérmunka zajlik, hogy az ország versenyképes maradjon ebben a szegmensben, és azt erősíteni is tudja, mondta. Kovács Zoltán fontosnak nevezte, hogy a magyar vállalkozások, startupok minél több lehetőséget kapjanak, és megjegyezte, hogy ebben a Magyar Nemzeti Kereskedőház is segítséget nyújt a vállalkozásoknak.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos tájékoztatása szerint a CeBIT idei kiállítását március 20-24. között rendezik Hannoverben, amelyen a magyar részvétel minden eddiginél összefogottabb lesz. Az eseményre több mint 200 ezer szakmai érdeklődőt várnak, a világ minden pontjáról több mint 3000 vállalkozás mutatja be újításait, szolgáltatásait, közöttük több mint 500 startup vállalkozás. A CeBIT-en 21 magyar vállalkozás vesz részt.

A magyar részvétel célja, hogy a standon megjelenő vállalkozások, állami alkalmazások iránt felkeltsék a befektetők érdeklődését, mivel a korábbi években a szektor képviselői euró milliókban mérhető megrendelésekhez, befektetésekhez jutottak a vásáron létrejött üzleti kapcsolatokkal. Másrészt a magyarországi digitális exportnak szeretnének nagyobb lendületet adni, de a részvétel a magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítése szempontjából is lényeges, tette hozzá. Megjegyezte azt is, azon dolgoznak, hogy már 2019-ben Magyarország legyen a kiállítás díszvendége.

Deutsch Tamás közölte: a kormány 340 millió forinttal támogatta a magyar pavilon kialakítását, a magyar részvételt. A vásáron Magyarország minden eddiginél nagyobb és látványosabb, 400 négyzetméteres alapterületű pavilont állít,  bemutatja a magyar innovatív cégek teljesítményének eredményeit.

Deliága Ákos, a chatbotokkal (csevegő robotokkal) foglalkozó Talk a Bot ügyvezetője bemutatta a cég által készített chatbot robotot, amely a kiállítás alatt folyamatosan üzenetekben tájékoztatja a résztvevőket a programokról, illetve a magyar stand programjairól. Az ügyfeleik számára fejlesztett alkalmazásaikat eddig félmillió magyar használta, mondta el és hozzátette, hogy a kiállítás jó alkalmat ad nemzetközi terjeszkedésük felgyorsításához.

A CeBIT a világ egyik legnagyobb nemzetközi digitális szakkiállítása, amelyet 1970 óta rendeznek meg Hannoverben. A kiállítás a digitális gazdaság aktuális trendjeit és legfrissebb innovációit mutatja be. A magyar pavilon megjelenésének koncepcióját a riói olimpián is díjnyertes Magyar Ház kivitelezői, a Design Terminál és a Mobilsofa alkották meg. A magyar pavilon szakmai tartalmának összeállításában és a standon megjelenő vállalatok kiválasztásában az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) működött közre. A különleges magyar megjelenést a Digitális Jólét Program (DJP) koordinálja.

A digitalizáció és az "5.0-ás társadalom" az idei kiállítás központi témája

Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat, a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez. A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok "sztár" is fellép, nagy várakozás előzi meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója előadását.

A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig "virtuális autószalon" fejlesztésével érkezik a CeBIT-re. Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AR) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást. Kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog, vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc kapcsolódik rá az internetre. A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.

Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is. A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó ("1.0-ás"), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a  természet ajándékaként fellelhető javak, növények, halak, vadak, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az "innováció kultúrája", amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket. A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.

Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyösi.

 

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!