hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Mindenki fizet, aki él

Extra adó: a gyógyszeripar sem ússza meg

Amennyiben a gyógyszergyártók úgy hitték, hogy megússzák, tévedtek. A „nemzeti, kölcsönös felelősségvállalás” – értsd: pénzügyi hozzájárulás – alól ők sem húzhatják ki magukat. A gyógyszerpiac minden szereplőjét érintik ugyanis azok a tervek, amelyekkel a jövő évi, igen csak szűkre szabott gyógyszerkassza fenntarthatóságát gondolta megvalósíthatónak a kormány. A kabinet számára több megoldás is kínálkozik, az eszközök között akár a hatósági ár bevezetése is szerepelhet.

Meglehetősen sok sebből vérzik a jövő évi gyógyszerkassza, amelynek már tervezése sem volt egyszerű. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium – Nemzetgazdasági Minisztérium – Országos Egészségbiztosítási Pénztár Bermuda háromszögében legalább nyolc féle szám szerepelt a tervezés során, míg végül a két évvel ezelőtti összeg mellett döntöttek.

Gyógyszeripari sarc

A jövő évben ugyanis mindössze 343,5 milliárd forint – vagyis annyi, mint 2009-ben – jut a gyógyszerek ártámogatására, s ebben a méltányossági kerettől a központi beszerzésű termékekig minden benne foglaltatik. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának legutóbbi ülésén kiderült, pénz híján a gyógyszerkassza eredetileg tervezett összegéből csípték le azt a 15 milliárdot, ami ma már a gyógyító-megelőző kassza céltartalékaként szerepel. A feladat tehát az, hogy idő közben valami módon pótolják ezt az összeget.

Határtalan fantázia

Erre pedig többféle elképzelés kínálkozott – többek között az ingyenes patikaszerek dobozdíjának emelése, s bizonyos termékcsoportok támogatási kulcsának csökkentése -, amelyek egy részét már rendelet tervezetekbe is öntött az egészségügyi államtitkárság. Egyrészt folytatni kívánják az orvosok ösztönzését, ám ahhoz, hogy a praxisok többletbevételhez jussanak, az eddigieknél többféle, s más jellegű elvárásoknak kell eleget tenniük. Az olcsó hatóanyagok rendelése mellett premizálásuk attól is függ, ellátási területükön milyen lesz az átoltottsági arány – ezzel némi csel árán berekesztik, az adjam/ne adjam, s ha igen, mennyiért típusú védőoltásokat érintő vitákat.

Gyógyszergyári befizetések

A 2006-ban megfogalmazott gyógyszergazdaságossági törvény értelmében négy címszó alatt terheli befizetési kötelezettség a gyártókat.

  1. Támogatás volumen szerződés: innovatív készítmények szerződésben meghatározott mennyiségén túli értékesítése esetében a többletre kifizetett társadalombiztosítási támogatás összegének visszafizetése.
  2. 12 százalékos adó: társadalombiztosítási árkiegészítésben részesülő készítményeknek a támogatás mértékével megegyező termelői árának 12 százaléka
  3. Orvoslátogatók díja: évi 5 millió forint/fő
  4. Sávos befizetés: a gyógyszerkassza túllépése esetén a többlet 10 százalékáig megosztva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a gyártók közösen fizetik a többletet, ezen felül ez csak a gyártókat terheli.

2010-ben a várható gyártói befizetések összege 57 milliárd forint.

Mérlegelési szempontként ugyancsak új elemként azt is elvárja tárca, hogy csak valóban indokolt esetben küldjék betegeiket laborvizsgálatokra, vagyis „racionalizálják az igénybevételt”, s végül de nem utolsó sorban a szűrés-gondozás révén kapcsolódjanak be a népegészségügyi program végrehajtásába. A fentiek ösztönzésére 3,2 milliárd forintot fordíthatnak jövőre. Az intézkedés sorozat azonban Cserháti Péter államtitkár-helyettes szerint semmit sem ér, ha a gyógyszerészek a tára mellett nem folytatják ugyanilyen szellemben a betegekkel való foglalkozást. Az ő esetükben az olcsóbb gyógyszer felajánlása miatt kieső árrés-bevétel pótlása a cél, amihez – a MedicalOnline információja szerint – közel 2 milliárd forintra lenne szükség. Az egészségügyi államtitkárság az összeg meghatározása nélkül, óvatosabban fogalmaz, mondván: a gyógyszerészek motiválására a megtakarítás 20 százaléka lenne fordítható. Egyes számítások szerint optimális esetben, így akár 10 milliárd is lehet a gyógyszerkassza megtakarítása, s nem járnának rosszul a betegek sem, akik az olcsóbb medicinák révén 4-6 milliárd forinttal kevesebbet kényszerülnének patikaszereikre költeni.

Folytatnák a nemzetközi árfelülvizsgálatot – vagyis a hazai és külföldi gyógyszerárak összehasonlítását –, ami ugyan akár 2 milliárdot is hozhat a büdzsének, ám hosszadalmas és bonyolult folyamatról lévén szó, nem biztos, hogy eredménye néhány hónapon belül jelentkezik.

Az államtitkár-helyettes szerint megváltozik a sávos befizetési rendszer is. Jelenleg a gyógyszerkassza túllépésének 10 százalékáig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a gyártók közösen viselik a többletköltségeket. Ez jövőre nullára redukálódna, vagyis már az első forintos többletet is a gyártóknak kellene ellentételezniük. Kivéve, ha e túlköltést a legolcsóbb – úgynevezett referencia ár alatti – generikusok generálják. Nagy kérdés, ezzel kik nyernek, s kik vesztenek. Egyes vélemények szerint a hazai gyártók – akiknek termékpalettáján főként másolt molekulájú készítmények találhatók – sokkal rosszabbul járnak, mint azok, akik olcsó távol-keleti medicinákkal jelennek meg a hazai piacon.

A gyógyszergyártók 2008-ban 38,6, tavaly pedig 43,6 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, míg az idén az államtitkárság előrejelzése szerint is 50 milliárd forint feletti összeghez jut ezektől a cégektől a büdzsé, más becslések szerint azonban akár az 57 milliárdot is elérheti a végső cech. Mindez azt jelenti, hogy a többletterhek most már a teljes piaci forgalom 10 százalékát közelítik, tavaly ugyanis a termelői áron számolt értékesítés 554 milliárd forintra rúgott, s az idén nagy valószínűség szerint 3 százalék alatt marad a piac bővülésének üteme.

K+F támogatás ≈ 0

A tervezett lépések közül nem csak a fenti érintheti érzékenyen az inkább támogatásra számító hazai gyógyszergyártókat. Cserháti Péter szerint döntés született arról, hogy az iparvédelem a jövőben nem az egészségbiztosítási alap kasszájának közbeiktatásával történik. Így viszont kérdésessé válik, mi lesz a gyártók kutatás-fejlesztési kiadásainak kompenzálásával. Egy ma még érvényben lévő rendelkezés szerint idei K+F költségeik 20 százalékát jövőre, a 2011-es hasonló kiadásaik 100 százalékát pedig 2012-ben leírhatják abból az összegből, amelyet különböző címeken évente átutalnak az egészségbiztosító gyógyszerkasszájába. S mivel kutatási, fejlesztési tevékenységet itthon lényegében a hazai gyártók végeznek, az a javaslat, amely szerint 2012 januárjától – legalábbis az egészségbiztosítási alapból - megszűnne ez a kedvezmény, mindenekelőtt a magyar gyártókat érinti.

A legegyszerűbb megoldás egyébként a hatósági árcsökkentés lenne, hiszen így akár egyetlen lépéssel pótolható lenne a 15 milliárdos kiesés. Ezzel a lehetőséggel most nem él a kormány, közölte az államtitkár-helyettes.

Legalábbis egyelőre. Amennyiben 2011-ben betarthatatlanná válik a kassza, minden elképzelhető.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink